Boldogtalanság és evolúció

"A boldogtalanság nem végzet, csupán elhibázott életmód" - állítja SZENDI GÁBOR új kötetében, amely a tavaly megjelent Paleolit táplálkozás című nagy sikerű könyv folytatása. Szendi a korábban felvázolt betegségelmélet alapján igyekszik megérteni korunk alapvető szomorúságát. Becslések szerint 1900 és 2000 között a depressziósok aránya mintegy százszorosára növekedett, ami különös ellentmondásban van azzal, hogy a XX. század második fele egyre növekvő jólétet és békét hozott a civilizált világ nagyobbik részének. Szendi úgy véli, a társadalmi méretű boldogtalanság és elégedetlenség oka csak olyasvalami lehet, ami mindenkire kiterjedő alapvető változást hozott életünkben: ez pedig a nyugati táplálkozás. Ha vissza akarjuk hódítani boldogságunkat, az élet élvezni tudását, ha fel akarjuk szabadítani a bennünk rejlő tetterőt és kreativitást, ha újra élvezni akarjuk az élet apró örömeit, akkor vissza kell térnünk ahhoz az életstílushoz, amelyhez az évmilliók során hozzácsiszolódtunk. Sok összetevője van a bánatnak, az életuntságnak, ám a közös jegyük mindig a gyulladás, amely a legkisebb stresszt is depresszióba fordíthatja át. Ezért olyan ingerült, frusztrált és csalódott a modern ember, pedig soha jobb dolga nem volt. Eszik, mert boldogtalan és boldogtalan, mert boldogtalanra eszi magát. Ennek alternatívája a gyulladáscsökkentő és az emberi szervezetnek leginkább megfelelő paleolit táplálkozási mód, amelynek mottója: "Élj úgy, hogy az evolúciós tervnek a legjobban megfelelj!"

Mutass kevesebbet