Bonaparte Napoleon emlékirata

A csodálatos lángelmének a multat, jelent, jövőt egységesen összefogó ihletével mondja Napoleon szentilonai naplójában : „Eljön az idő, midőn az emberek mivel sem foglalkoznak inkább, minthogy nekem igazságot szolgáltassanak." Csakugyan, külföldi irodalmának: sereg a neve. Ezen tárgyban csupán a párisi Nemzeti Könyvtár kétszázezer sorszámon felül rendelkezik. Elemzik: mint hadvezért, mint bölcselőt, mint államfórfiút, politikust és diplomatát, mint szónokot. Tanulmányozzák, mint törvényhozót és jogászt. Maga Napoleon művei közül törvénykönyvének (Code-Napoléon 1800-1807) tulajdonított legtöbb becset. Egységet, igazságot lehelt Franciaország régi, ellentmondó, önkényes törvényeinek tömkelegébe. Landor, Napoleon leghatározottabb ellenese, elismeri, hogy Napoleoné: Európa legkiválóbb jogrendszere. A szervezésnél: Tronchet, Roederer, Portalis, Thibaudeau valának elsősorban segédei. Rendszerint maga elnököl a kodifikáló államtanács ülésein. A vitatkozások folyamán vezérszerepe van. E törvénykönyv tartotta fenn a francia forradalom legnagyobb vívmányát: a törvény előtt való egyenlőséget. És később is más nemzetek mintaképe : a Code-Napoléon. Bonaparte, mint tudós is szót érdemel. Már 1797-ben tagja az Institut de Frange-nak Olaszországi győzelmeiről megtérve, rendszerint részt vesz az Akadémia ülésein, hol Laplace és Langrange között ül. Egyiptomi útja nemcsak hadi, de tudományos vállalat is volt (1798 május 18- 1799 október 9). Nagyban előmozdította a hieroglifák megfejtésének ügyét. Bouchard, francia mérnök az ő fonalán találja meg a világhírű Rossette-féle feliratot. E tábla V. Ptolomaeos Epiphanes (Kr. e. 204-181) uralkodása 9-ik évéből való s egyik rendeletét tartalmazza egyiptomi és görög nyelven: hieroglif, demótikus és görög jelzéssel. Ez utóbbi szöveg alapos kulcs volt az egyiptomi íráshoz.

Mutass kevesebbet