Bornemisza Anna megbűvöltetése

A boszorkányperek feltárásának lassan egy évszázada megkezdődött folyamata máig sem zárult le. Komáromy Andor 1910-ben megjelent gyűjteményét ugyan csak hatvan év múlva követte hasonló méretű vállalkozás, de a kutatás, illetve a boszorkányhit kérdéseinek vizsgálata a század eleje óta folyamatosnak mondható. Schram Ferenc, aki Komáromy mellett a legtöbbet tette a feltárás érdekében, közel 1000, korábban ismeretlen per anyagát adta közre. E kötet lapjain egy olyan boszorkánypert mutatok be - előzményeivel és a rontó varázslások, kuruzsló ellenszerek néhány egykorú dokumentumával együtt -, amely sok szempontból különlegességnek számít. Különleges egyrészt azért, mert szereplői a társadalom legfelsőbb rétegének képviselői, másrészt, mert szokatlanul hosszú, 8 éves vizsgálat előzte meg az 1686-ban lezajlott pert. Igazi kuriózitását azonban politikai jellegének köszönheti. Koncepciós perekre találhatunk példát az eddig napvilágra került anyagban is. A most bemutatásra kerülő pert azonban - bármennyire is igyekeztem e mostanában divatos irányzat csábításának engedni - nem sikerült ezek közé besorolnom: az Apafi-kori - e könyvben tárgyalt - sokféle boszorkánykodás, főrangúak által főrangúak, köztük éppen a fejedelemasszony ellen szőtt rontó "maffiák" motívumainak többsége igen sok szállal fonódott össze a viszálykodó, ligázó-nótázó politikával, de nem csúcsosodott ki igazi politikai perben. Ennek sajátságos okait csak éppen a politikai események nem is egészen vázlatos megismerése nyomán érthetjük meg. Lényeges mozzanat azonban, hogy előre eltervezett koncepciós eljárásról nem beszélhetünk. Talán ezért mutatkoznak meg érzékletesebben és hitelesebben a varázsló-rontó asszonyi praktikák valós, őszintén hitt, vagy kitalált elemei.

Mutass kevesebbet