Bourgogne strázsamester emlékezései

1812 tavaszán az alig huszonhét éves Bourgogne strázsamester, a napóleoni Császári Gárda altisztje a dicsőséges Nagy Ármádia katonájaként elindul a portugáliai Almeidából, végigmasírozik egész Európán, és megérkezik Moszkvába. Így kezdődik a világtörténelem egyik legnagyobb és a hadtörténelem egyik legkülönösebb hadjárata és az addig veretlen napóleoni hadsereg pokoljárása az orosz télben-fagyban. Bourgogne strázsamester a résztvevő és szemtanú hűségével, szavahihetőségével, a nem tollforgató ember, az egyszerű katona nyers őszinteségével, mit sem szépítő naturalizmusával idézi meg az oroszországi hadjárat drámai epizódjait, Moszkva bevételét, a Kreml és a város égését, a szmolenszki és krasznojei ütközetet, a berezinai átkelést, a francia hadsereg testi-lelki-erkölcsi züllését, az "Átokországból" menekülők és a rájuk le-lecsapó kozákok véres csetepatéit, az orosz népi ellenállást. Ő maga a visszavonulás során elszakad csapattestétől, jó ideig magányosan, kétségbeesetten menetel visszafelé az orosz hópusztaságban, és csak rettenetes szenvedések árán, kalandregénybe illő események után jut el a hadsereghez és végül szülőhazájába. Visszaemlékezése nemcsak forrásértékű kordokumentum, hanem emberileg megrázó, művészileg hiteles, lebilincselő olvasmány, amely a keletkezése óta eltelt mintegy másfél évszázad alatt mit sem veszített elevenségéből, történelmi jelentőségéből, és ma is méltán sorolható a memoárirodalom gyöngyszemei közé.

Mutass kevesebbet