Bringaút a Holdra

Azt írta Rainer Maria Rilke: Változtasd meg életed. Talán nem pont erre gondolt, de én úgy fordítottam le a magam számára ezt a parancsot, hogy ha nem esik az eső, kibiciklizem a Margitszigetre. Először azt hittem, unni fogom. Ugyanaz az út, ugyanazok az akadályok, ugyanaz a látkép hát nem. Ezt az utat csak élvezni lehet. A világ legszebb városának talán legszebb szakasza ez. Minden alkalommal, amikor meglátom a Dunát, a hidakat, a Parlamentet, a Gellérthegyet, a Várat: hálát adok a sorsnak, hogy ebben a környezetben élhetek. Nagyon sok jó tapasztalatot szereztem biciklizés közben. Nyeregben ülve mindent másképp lát az ember, iszonyatosan fontos, élethalál-dolgok válnak jelentéktelenekké, viszont egy máskor figyelemre sem méltatott apróság, például egy vadkacsamama a fiókáival a Szigeten átvezető autóúton hirtelen főügyemmé válik. Leugrok a bringáról, megállok keresztbe az út közepén, hogyha jönne egy busz vagy villanyautó, feltartóztassam. Jött is valami teherautó, sofőrje intézett hozzám néhány keresetlen polgári szót, mire azt kiabáltam vissza, ahogy csak bírtam, hogy túlharsogjam a motorzajt: KACSACSALÁD! Bringázás közben az ember megváltozik, buddhistább lesz, szemlélődőbb. Ülök egy kövön a bringa mellett, rágcsálom a szendvicsemet, és nézem, ahogy az emberek babakocsit tolnak, tornáznak, görkoriznak, fára másznak és kacsákat kerülgetnek, és ez örömmel tölt el.

Mutass kevesebbet