Budapest, nőváros

"Vannak női városok és vannak férfivárosok is, némelyikről csak hosszú tapasztalás révén derülhet ki, hová is tartozik, sőt, van olyan, hogy egy város az idő múlásával megváltoztatja a nemét, olykor csak apróságok döntenek, Budapest például egy hervadófélben szomorkodó asszony, aki időnként a sminkkészlethez nyúl, s megrázza magát, ezt akárki megláthatja, ha a Dunára néz, a Margitsziget bozontjára, a melleket formázó budai hegyekre..." - olvashatjuk Kőrösi Zoltán új könyvében. A nyolckötetes szerző, prózaíró legújabb könyve Budapestet és főleg szűkebb lakhelyét, Belső-Ferencvárost jeleníti meg. Az irodalmi lapokban megjelent novelláiból (Élet és Irodalom, Jelenkor, Alföld stb.), illetve a Népszabadságban publikált sorozatából (Budapest, nőváros) a szerző egy sajátos városrajzot alkot. E szubjektív várostérkép központja a Ferenc tér, a Tompa utca, a Balázs Béla utca, de feltűnik az írásokban Ferencváros múltja, keletkezésének története, illetve a kerület mindennapjainak sok jellemző vonása a Páva utcai hajdani zsidóközösségtől a bolgár kertészekig, vagy a Castro vendéglő szerb közösségéig. Dokumentumok, várostörténeti érdekességek és mai történetek olvadnak össze rendkívül érdekes, szuggesztív prózává. Mert minden várostörténeti és dokumentatív vonása mellett is Kőrösi Zoltán kötete elsősorban rendkívül érzékeny és magas színvonalú próza, amely kortárs irodalmunk élvonalához tartozik. Az igényes kiállítású kötetben az archív felvételek felidézik a múltat, míg Czabán György fotói megörökítik az átalakuló városrész jelen pillanatait.

Mutass kevesebbet