Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam 1929–1941, szerkeszti Illyefalvi I. Lajos és Molnár Olga

Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Dr. Illyefalvi I. Lajos, Molnár Olga - Régikönyvek
Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve XIV–XXVI. évfolyam - Régikönyvek
(0 vélemény)

Budapest székesfőváros statiszikai zsebkönyve. XIV–XXVI. évfolyam. 1929–1941. Szerkeszti Illyefalvi I. Lajos és Molnár Olga. [10 zsebkönyv az időszakból.] Budapest, 1929–1941. Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala (Székesfővárosi házinyomda). 169 + [3] p.; [2] + 585 + [1] p. + 1 térkép (duplaoldalas); 331 + [1] p. + 1 térkép (duplaoldalas); 386 p. + 1 térkép (duplaoldalas); 571 + [5] p.; 202 + [2] p. + hibajegyzék; 478 + [2] p. + 1 térkép (duplaoldalas, kétszínnyomású); 542 + [2] p. + hibajegyzék + 1 térkép (duplaoldalas, kétszínnyomású); 6 + [2] + 572 + [4] p.; 477 + [3] p. + 1 térkép (duplaoldalas, kétszínnyomású). Gyűjteményünk az 1929–1930., 1932–1937. és 1940–1941. évi zsebkönyveket tartalmazza. Budapest székesfőváros statisztikai zsebkönyvét évről évre Illyefalvi I. Lajos állította össze (az 1940. évi statisztikai lexikont Molnár Olga). A statisztikai kiadványok igen színes képet festenek a főváros társadalmáról, népmozgalmi viszonyairól, lakhatásáról, gazdasági helyzetéről, társadalombiztosításáról, életmódjáról. A népmozgalmi adatok között a felekezetek szerinti házasodásokról, születésekről és halálozásokról (beleértve a halálozási okokat is) tájékoztat a kiadvány.. A főváros háztartásáról, a közszolgák díjazásáról kiadványsorozatunk éppúgy hoz adatokat, mint a fizetési osztályok szerinti keresetekről, a budapesti árak alakulásáról, a főváros gázvilágításának és közlekedésének fejlődéséről, a vasútforgalomról, a bűnözésről (a munka olykor összefüggéseket sejtet a bűnözés egyes formái és a felekezeti hovatartozás között); a kiadvány a nagyobb budapesti tereket, a leghosszabb budapesti utakat, a fővárosi klímát, a fürdőéletet évről évre lajstromozza, miként a főváros klímájára és földrajzi fekvésére is évről évre kitér. Az évkönyvek közül némelyik kimondottan tematikus: az 1930. évi zsebkönyvet „Tíz év Budapest székesfőváros életéből”, az 1932. évit „Budapesti székesfőváros napjainkban és a világháború előtt 1912–1931” címmel, az 1933. évit „A hatvanéves Budapest” címmel adták ki (tehát az összehasonlító történeti perspektívát sem nélkülözi a sorozat), az 1935. évi zsebkönyv pedig kimondottan szűk területre fókuszál: „A gyermek Budapesten” címmel jelent meg. A térképmellékleteket tanulmányozva figyelemmel kísérhető, miként változik Budapesti közigazgatási-önkormányzati beosztása. A korábban még csupán tíz kerületre osztott Budapest 1936. évi zsebkönyvében jelenik meg először – a korábbi amúgy is túlméretezett – I. kerületről önálló kerületként leválasztott XI. kerület (Szentimreváros), valamint a VI. és VII. kerület külső részeiből kialakított XIV. kerület (Zugló); az 1937. évi zsebkönyv térképén tűnik fel az önálló egységként kezelt XII., az 1941. éviben pedig a XIII. kerület. Fűzve, egységes, feliratozott kiadói egészvászon borítóban. Jó sorozat.

Kiadó:
Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala
Kiadás éve:
1929
Kiadás helye:
Budapest
Nyomda:
Székesfővárosi házinyomda
Kötés típusa:
fűzve, egységes, feliratozott kiadói egészvászon borítóban
Terjedelem:
4313
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 8.00cm, Magasság: 12.50cm
Kategória:

Dr. Illyefalvi I. Lajos

Dr. Illyefalvi I. Lajos  további könyvei

40%
Hűségpont:
 
40%
Hűségpont:
 
40%
Hűségpont:
 
60%
Hűségpont:
 
Kiadás éve: 1968
Antikvár könyv
1 100 Ft 440 Ft

Az Ön ajánlója

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...