Budapest városépítésének története I.

A korszerű településtudomány egyik megoldásra váró, jelentős feladata a városrendezés és a városépítés történetének feltárása. Városrendezésen azt a tudatos, komplex tevékenységet értjük, amely a városok alakításával, formálásával, fejlesztésével foglalkozik, a városrendezési tervek készítésétől a városépítésig, az elgondolástól a végrehajtásig. Ez a tevékenység csak akkor lehet igazán eredményes, ha történelmi alapokra támaszkodik, megismeri, hogy az a város, amellyel ma foglalkozik, hogyan alakult és fejlődött a múltban, a városrendezés terén milyen problémák, feladatok jelentkeztek, az egykori városépítők ezeket hogyan oldották meg. A városrendezés története az általános várostörténethez, ezen belül a városépítés történetéhez kapcsolódik és a következő sajátos kérdésekre keres feleletet: Milyen volt valamely korban a városrendezéssel foglalkozó hatóságok szervezete, kik készítették a városrendezési terveket és milyen szempontok szerint? Milyen városrendezési tervek készültek, mi volt a tervek készítésének módszere, mi a tervek tartalma, értéke? Hogyan fejlődött a város beépítése területileg és morfológiailag? Hogyan változott a városkép? Mely nevezetesebb, városfejlődés szempontjából jelentősebb létesítmények keletkeztek, ezek elhelyezése, megjelenése hogyan értékelhető? A városrendezés és városépítés hogyan kapcsolódik az általános városfejlődéshez, a népesség gyarapodásához, a város szerepkörének - igazgatási, termelési, kulturális szerepkörének - változásához és fejlődéséhez? Amikor a városrendezés-történet ezeket a kérdéseket tárgyalja, bele kell őket ágyaznia a történelmi fejlődés általános leírásába és értékelésébe; mindazzal foglalkoznia kell, ami a város kialakulására jelentős befolyással van, de soha sem szabad szem elől tévesztenie a célt - a város egészének és a kialakulás összefüggéseinek arányos ismertetését és kritikáját. Kritikai szempontot elsősorban a mai problémák szemszögéből adhat a városrendezés története. Megkísérelheti ugyan annak megvilágítását is, hogy egy-egy korszakban a városrendezési tevékenység mennyire volt korszerűnek nevezhető, mennyire volt előre mutató, de a hangsúly elsősorban azon van, hogy a mai tudásunk és felkészültségünk szerint helyesnek tekintett városszerkezet és városállag kialakulását milyen mértékben szolgálta a múlt városrendezési és városépítési tevékenysége.

Mutass kevesebbet