Budapest városföldrajza

Haltenberger Mihály. Budapest városföldrajza. Budapest, 1942. Stephaneum. 160 p. A Fővárosi Pedagógiai Szeminárium Kézikönyveinek sorozata hiányt igyekszik pótolni, s meg akarja könnyíteni a tanítók és tanárok munkáját, amikor összefoglalja mindazt, amit fővárosunkról tudnunk kell és érdemes. Ennek a most meginduló sorozatnak I. kötetét, Budapest városföldrajzát az intézmény vezetője írta. Ismerteti Budapest jelentős földrajzi helyzetét, természeti miliőjének változatos képét, valamint azt, hogyan jutottunk el odáig, hogy ennek az immár közel egymillió-kétszázezres városunknak úgyszólván minden polgára magyarul imádkozik, hogy Budapest művelt város, hogy főként iparos-kereskedő város és hogy a lakosságának csak egyharmadrésze bennszülött. De megtudjuk azt is, hogy hol ringott Budapest bölcsője, hogy nyitott határú, terjeszkedésben lévő, befejezetlen körvonalú város, hogy az alaprajza elárulja viszontagságos történelmi multját s hogy a tizennégy közigazgatási kerületen belül micsoda sajátos városegységekből tevődik össze a város képe. Végül előttünk áll Budapest mint gazdasági organizmus, amely az ország első iparvárosa, régi kereskedőváros s az ország közlekedési és idegenforgalmi központja. Ezt a gazdag és változatos tartalmat 136 kép és ábra teszi szemléletesség s ezeket a könyv szerzője úgy válogatta össze, hogy azokat a tanításban minél jobban lehessen felhasználni. Igen jó szolgálatot fognak tenni az egyes kerületek vázlatos térképei, amelyek a kerületek egyes leglényegesebb vonásait tüntetik fel. Ha Budapest városföldrajzát követni fogják a tervbe vett Budapest történetét, műemlékeit, természetvilágát, társadalomrajzát, valamint a főváros közoktatásügyét feldolgozó és a budapesti gyermekről szóló kötetek, néhány éven belül teljes képet kaphatnak Budapestről mindazok, akiknek feladata, hogy az ifjúsággal megismertessék és megszerettessék hazánk fővárosát. (Fővárosi Pedagógiai Szemináriumi Kézikönyvek. I. kötet.) Fűzve.

Mutass kevesebbet