Budapesti Negyed 1993. Nyár I. évfolyam 1. szám

Lap a városról, olvasható a borítón; s a várost, Bábel tornyaként, a teljes emberi kutúra önreprezentációjának fogjuk fel. Az új folyóirat, a Budapesti Negyed sem tehet mást tehát, mint hogy a magyar kultúra önreprezentációjaként tárgyalja - egyébként pozitív és negatív vonásait tekintve egyaránt világszínvonalú teljesítményünket - Budapestet. Ha témánk az urbanitás, akkor vállalnunk kell, hogy a városiasság és a városi élet mellett a műveltségről (szintén urbanitás), így a szellemről, de a merészről és a kihívóról (szintén urbanitás), így az erőkről és az akaratokról is beszéljünk. Ha témánk a polisz, akkor vállalnunk kell, hogy a sokrétűt, az összetettet, a bonyolultat vizsgáljuk, mindazt, amit a társadalomtudományok interdiszciplinaritása átfoghat, s az irodalom különböző műfajai ábrázolhatnak. Ha témánk a vár (mint a város szótöve), akkor nem zárkózhatunk el az elől, hogy az urbst óvó-védő erődítménynek is felfogjuk, a szellem, a lélek, a test erődítményeként (bár viszolygunk a nagy szavaktól). A város kimeríthetetlen téma, hiszen, mondhatnánk fellengzősen, az ember koncentrátuma, s mint pszichikai erődítmény is, az ember biztonságra, szükségletkielégítésre, alkotásra való törekvésének fő színtere.

Mutass kevesebbet