Bulcsu (dedikált)

A ​történelem az élet tanítómestere – mindennapi döntéseinkhez fontos az elődeink életéből merített tapasztalat. Aki elolvassa e könyvet, beavatottá válik. A hivatalosan tanított történelem hiányérzetet teremt, először csak érezzük, majd zsigereinkben tudjuk, később a valódi forrásokat megismerve tapasztaljuk, hogy nem az igazságot tanítják az iskolákban. Mi hát az igazság? Tény, hogy forrásszegények a tankönyvek, az általános iskolától az egyetemig olyan nézetrendszert mutatnak be a múlt leírására, amely legfeljebb egy szűk szelete a valóságnak, ha nem éppen ellentétes azzal. Könyveink gyakran egy ki nem mondott cél alátámasztására használják múltunkat, és ez a cél nem ritkán esik egybe a magyarságot alávető, kihasználó és gyarmati sorba taszító érdekekkel. A rendelkezésünkre álló források végtelen gazdagsággal mutatnak gyökeresen más történelmi tapasztalatokra. A befogadásukhoz nyitott lélek és az információk arányos kezelésének képessége szükséges, amit egyelőre csak a kiválasztottaknak tanítanak, így az átlagember számára hozzáférhetetlen. Ha a forrásokat vizsgáljuk, azok sokkal gazdagabbak, ha nem csak a magyar nyelven elérhető dokumentumokból vonunk le következtetéseket, hanem vesszük a fáradságot, hogy a nemzetünk múltjához kapcsolódó bajor, szász, török, örmény, francia feljegyzéseket, évkönyveket, adatforrásokat elemezzük. Végtelen a forrás, véges a tudás. A kettő egyeztetéséhez kulcs az adathitelesítés, szűrés, kiemelés és tipizálás, valamint a korábbi munkák látókörén kívül eső alapvető motivációk, a vallási késztetések, életösztönből fakadó küldetések, személyiségi mélymagban rejlő sorsvezetettségek bemutatása. Bizonyított tény, hogy az emberi tapasztalat a legmagasabb rendű tudás, következésképpen ha nem sikerül élményszerűen bemutatni a múlt történéseit, akkor az olyan felesleges adattenger marad, amelyben eligazodni képtelenség, hétköznapi életünkre ható következtetéseket levonni pedig lehetetlen. Ebben a történetben Bulcsú vezér életén keresztül mutatjuk meg, mi az, amiben a XXI. században többet kell nyújtani a kanonizált forrásfeldolgozásnál, a romantikus, realista vagy bármilyenista történelemszemléletnél. Szépirodalmi eszközökkel éltünk, szándékosan nyitva hagyva a kutatók számára az ajtót a teljesebb feldolgozás felé. Meggyőződésünk, hogy a modern történelemkutatást nem lehet többé elválasztani a gazdaság, a földrajz, a vallás, lélektan és ezek számtalan társtudománya eredményeitől, de legalábbis nem kerülhet a végeredmény, azaz bármely tárgyú történelmi leírás azokkal ellentmondásba. Ilyen szintetizáló munka eredménye e könyv, melynek olvasásához a képolvasás, az illusztrációk nyomán folytatódó belső képalkotás is hozzátartozik. Szándékaink szerint e folyamatban szabadabb és teljesebb világba jutunk mindannyian, olvasók és alkotók egyaránt. Igyekeztünk a tényeket úgy feldolgozni, hogy minden korosztály számára tartalmazza azt a többletet, amely bennünket írásra, rajzolásra, könyvkiadásra késztetett.

Mutass kevesebbet