Bulyba Tárász

Sokat vitatkoztak már azon, hogy Gogoly Bulyba Tárásza naiv éposz-e, vagy a naiv eposz karikatúrája és hogy a főhős nagyszerű hő s-e, vagy - mint Don Quixote - karikatúrája a hősnek. Németországban pedig most, hogy talán már ötvenedik kiadása megjelent, azon törik fejüket a kiadók, antiszemita regénybe, vagy filoszemita? Valljuk meg, a regény művészi szempontjából ez egészen mellékes kérdés. Mivel azonban az első kérdésre adandó válasszal a másikra is megfelelhetek, nem térek ki előle. A Bulyba Tárász műfajilag ugyanaz, ami Don Quixote: egy rajongó, exaltált kor naiv és túlhajtott lelkesedésének torzítólencsén át való szemlélete. A hibák is, az erények is rettenetesen megnőnek és elváltoznak, és a nagyító lencse alatt roppant együgyűnek látjuk a kozák hadi-köztársaságot, amely harcra kerekedik azért, mert Bulyba Tárász fiai még nem próbálták meg a háborút és még együgyűbbnek akkor, amikor a török elleni készülődést abbahagyják, pedig ott lehetett volna becsületesen „rabolni", - és hirtelen nyugat felé fordulnak a lengyelek ellen, mert ott "katholikus" papok ekébe fogják az igazhitü orosz parasztot, a zsidók pedig miseruhából csináltatnak asszonyaiknak szoknyát". Természetesen az egész kozák társaság állandóan részegen fetreng és csak a háboru alatt józanodik ki néha-néha, hogy - jobban tudjon verekedni, meg rabolni.

Mutass kevesebbet