Úgy tűnik, hogy a JavaScript le van tiltva, vagy nem támogatja a böngésző. Sajnáljuk, de az oldal néhány funkciójának működéséhez, többek között a rendeléshez engedélyeznie kell a JavaScript futtatását böngészőjében. Köszönjük!

Büntetőjog Általános rész

Büntetőjog - Dr. Tóth Mihály, Dr. Békés Imre, Belovics Ervin dr., Sinku Pál dr., Busch Béla dr., Molnár Gábor dr. - Régikönyvek
Büntetőjog - Régikönyvek Büntetőjog - Régikönyvek Büntetőjog - Régikönyvek Büntetőjog - Régikönyvek Büntetőjog - Régikönyvek Büntetőjog - Régikönyvek
(0 vélemény)
Kiadó:
Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás éve:
2006
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás:
Harmadik, hatályosított kiadás
Nyomda:
Regiszter Kiadó és Nyomda Kft
ISBN:
9637490531
Kötés típusa:
ragasztott papír
Nyelv:
magyar
Méret:
Szélesség: 0.00cm, Magasság: 0.00cm
Kategória:
Előszó

1. A BÜNTETŐJOG ÉS A BÜNTETŐJOG TUDOMÁNYA
1.1. A büntetőjog fogalma, feladata. A büntetőjog emberképe
1.1.1. A büntetőjog kialakulása. Büntetőjog és erkölcs
1.1.2. Büntetőnorma és büntetőtörvény
1.1.3. A büntetőjog fogalma
1.1.4. A büntetőjog emberképe és filozófiája
1.1.5. A büntetőjog tárgya. A bűnözés
1.2. A büntetőjog tudoM'ánya
1.2.1. A büntetőjog tudománya és az európai jogi gondolkodás
1.2.2. Büntetőjogi iskolák
1.2.2.1. A klasszikus iskola
1.2.2.2. A kriminológiai jellegű irányzatok
1.2.2.2.1. A kriminál antropológiai iskola
1.2.2.2.2. A kriminál szociológiai iskola
1.2.2.2.3. A „harmadik" iskola
1.2.2.2.4. A kriminológiai jellegű irányzatoknak
a büntetőjogi felelősségre vonatkoztatott
következtetései
1.2.3. A közvetítő iskola
1.2.4. A neoklasszikus iskola
1.2.5. Egyéb büntetőjog-tudományi irányzatok
1.3. A büntetőjog-tudomány módszertana. A dogmatika
1.4. A bűnügyi tudományok
1.4.1. A kriminológia
1.4.2. A kriminalisztika
1.4.3. A kriminálpolitika
1.4.4. Az igazságügyi elmekórtan
1.4.5. Az igazságügyi orvostan
1.5. A magyar büntetőjog-tudomány nagyjai
1.6. A magyar büntetőjogi kodifikációk történelmi és tudományos keretei . .

2. A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE A CSEMEGI-KÓDEXTŐL
NAPJAINKIG. A JOGÁLLAMI BÜNTETŐJOG
2.1. A magyar büntetőjog története a Csemegi-kódextől napjainkig
2.1.1. A Csemegi-kódex. Az I. és II. Büntető Novella


2.1.2. A Horthy-korszak büntetőjoga 38 4.2. A törvényi tényállás tana
2.1.3. A II. világháború végétől 1950-ig terjedő időszak 39 4.2.1. A törvényi tényállás — a tényállásszerűség
2.1.4. Az 1950. évi Btá.-tól az 1961. évi Btk.-ig terjedő időszak 40 4.2.2. A törvényi tényállás értelmezése
2.1.5. Az 1961. évi Btk.-tól az 1978. évi Btk.-ig terjedő időszak 42 4.2.3. A bűncselekmény tárgya. A jogtárgy
2.1.6. Az 1978. évi Btk. és a rendszerváltozás büntetőjoga 42 4.2.4. A törvényi tényállás tárgyi oldala. (Az objektív tényállási elemek)
2.1.7. Semmisségi törvények 43 4.2.4.1. Az elkövetési magatartás, mint szükséges ismérv
2.2. A jogállami büntetőjog. A büntetőjog alapelvei 46 4.2.4.2. A tárgyi oldal rendszerinti ismérvei
2.2.1. A jogállami büntetőjog. Jogbiztonság és igazságosság 46 4.2.4.2.1. Az elkövetési tárgy és a passzív alany,
2.2.2. A büntetőjog alapelvei 50 mint esetleges ismérv
2.2.2.1. A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve 50 4.2.4.2.2. Az eredmény
2.2.2.2. A nullum crimen sine culpa elve 51 4.2.4.2.3. Az okozati összefüggés
2.2.2.3. A súlyosabb büntetőrendelkezés visszaható hatályának tilalma 4.2.4.2.4. Az objektív büntethetőségi feltétel
(Btk. 2. §) 51 4.2.4.3. A tárgyi oldal esetleges ismérvei (A szituációs elemek)
2.2.2.4. A büntetőjog ultima ratio,jellege, illetőleg szükségesség 4.2.4.3.1. Az elkövetés módja
és az arányosság követelménye 51 4.2.4.3.2. Az elkövetés eszköze
2.2.2.5. Az analógia tilalma 52 4.2.4.3.3. Az elkövetés helye
2.2.2.6. Büntetőeljárási garanciák 52 4.2.4.3.4. Az elkövetés ideje
4.2.4.4. A tárgyi oldal viszonylagos önállósága
3. A BÜNTETŐ JOGSZABÁLY TANA 53 4.2.5. A bűncselekmény alanya (A tettes)
3.1. A büntetőjog forrásai 53 4.2.5.1. Az alany, mint szükséges ismérv
3.2. A büntetőtörvény rendszere és szerkezete 56 4.2.5.2. A speciális alany (speciális tettes), mint esetleges ismérv
3.3. A büntetőnorma szerkezete 57 4.2.6. A törvényi tényállás alanyi oldala (Szubjektív tényállási elemek)
3.3.1. A diszpozíció 58 4.2.6.1. Az alanyi oldal szükséges ismérve: a bűnösség
3.4. A büntetőjogszabály értelmezése 59 4.2.6.1.1. A szándékosság
3.4.1. Az értelmezés célja. Szubjektív és objektív jogalkotói-'á'karat 59 4.2.6.1.2. A gondatlanság
3.4.2. A büntetőnorma értelmezésének módszerei 59 4.2.6.2. Az alanyi oldal esetleges ismérvei
3.4.3. Az értelmezés alanyai 62 4.2.6.2.1. A motívum (Az indítóok)
3.4.4. Az értelmezés eredménye 63 4.2.6.2.2. A célzat
3.4.5. Az analógia kérdése 63 4.2.6.3. A normatív (axiológiai) bűnösségi tan. A felróhatóság
3.5. A büntetőtörvény hatálya 65 jegyének leválasztása
3.5.1. A hatályról általában 65 4.2.6.4. A minősítő eredményért való felelősség. A vegyes bűnösség
3.5.2. Az időbeli hatály 66
3.5.3. Területi és személyi hatály 70 5. A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGRE VONÁS AKADÁLYAI
3.5.4. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 73 5.1. Az akadályokról általában, rendszerük
3.5.5. Külföldi ítélet érvénye 73 5.2. A büntethetőséget kizáró okok
5.2.1. A beszámítást kizáró okok
4. A BŰNCSELEKMÉNY TANA 75 5.2.1.1. A gyermekkor
4.1. A bűncselekmény fogalma '75 5.2.1.2. A kóros elmeállapot
4.1.1. A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése 75 5.2.1.3. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért
4.1.2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjogtudományban 77 való felelősség
4.1.3. A bűncselekmény fogalma a Büntető Törvénykönyvben 79 5.2.1.4. A kényszer és a fenyegetés
4.1.4. A bűncselekmény fogalmi elemei 80 5.2.2. A bűnösséget kizáró okok
4.1.4.1. Tényállásszerűség — büntetendőség 80 5.2.2.1. A tévedés
4.1.4.2. Társadalomra veszélyesség — jogellenesség 81 5.2.2.1.1. A ténybeli tévedés
4.1.4.3. A bűnösség 82 5.2.2.1.2. A cselekmény társadalomra veszélyességében
4.1.4.4. A büntetőjogi felelősség vizsgálatának lépcsői való tévedés
a bűncselekményi fogalmi elemek szintjén 83 5.2.2.2. Az elöljáró parancsa
4.1.5. A bűncselekmények súly szerinti kategóriája 84 5.2.3. A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok
4.1.6. A Btk. jogtechnikai megoldása 86 5.2.3.1. A jogos védelem


5.2.3.2. A végszükség 143 7.6. A bűnkapcsolatok
5.2.3.3. A Btk. Különös Részében szabályozott egyes 7.6.1. A bűnpártolás
bűncselekményekre vonatkozó kizárási okok 146 7.6.2. Az orgazdaság
5.2.3.4. A sértett beleegyezése 146 7.6.3. A feljelentési kötelesség elmulasztása
5.2.3.5. A fegyelmezési jog gyakorlása 149 7.6.4. A pénzmosás
5.2.3.6. Jogszabály engedélye 149 7.6.5. A zendülés megakadályozásának elmulasztása
5.2.3.7. A megengedett kockázatvállalás 151
5.2.4. Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya 151 8. A BŰNCSELEKMÉNYEGYSÉG ÉS A HALMAZAT
5.2.4.1. A magánindítvány hiánya 151 8.1. A bűncselekményegység
5.2.4.2. A legfőbb ügyész döntésének hiánya 154 8.1.1. A természetes egység
5.2.4.3. A kívánat hiánya 154 8.1.2. A törvényi egység
5.2.4.4. A feljelentés hiánya 154 8.1.3. A halmazat
5.2.4.5. A mentelmi jog felfüggesztésének hiánya 154 8.1.3.1. Az alaki halmazat
5.2.4.6. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség155 8.1.3.2. Anyagi halmazat
5.3. A büntethetőséget megszüntető okok 155 8.1.4. A látszólagos halmazat
5.3.1. A büntethetőség elévülése 157 8.1.4.1. A látszólagos alaki halmazat
5.3.2. A tevékeny megbánás 162 8.1.4.2. A látszólagos anyagi halmazat
8.1.4.3. A látszólagos halmazat következménye
6A BŰNCSELEKMÉNY MEGVALÓSULÁSI SZAKASZAI (STÁDIUMA!) . 164
T. 6.1. A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában 164 9. A BÜNTETŐJOGI JOGKÖVETKEZMÉNYEK TANA
6.2. A befejezett bűncselekmény 165 9.1. A jogkövetkezmények fogalma és helye a büntetőjog rendszerében
6.3. A kísérlet 167 9.1.1. A szankció központi jelentősége
6.3.1. A kísérlet büntetendősége 167 9.1.2. A büntetőjogi szankció fogalma
6.3.2. A kísérlet fogalma 167 9.2. A büntetés jogalapja és célja
6.3.3. A kísérlet csoportosítása 170 9.2.1. A büntetés jogalapjának és céljának viszonya
6.3.4. A kísérlet büntetése 171 9.2.2. A büntetés jogalapjára és céljára vonatkozó nézetek
6.3.5. Az alkalmatlan kísérlet 171 9.2.2.1. Legitimáció
6.3.6. Az önkéntes visszalépés 173 9.2.2.2. Egyes elméletek
6.3.7. A maradék-bűncselekmény 175 9.2.2.3. Napjaink büntetéstani irányzatai
6.4. Az előkészület 176 9.3. A büntetés fogalma és célja a hatályos Btk.-ban
6.4.1. Az előkészület büntetendősége 176 9.3.1. A büntetés fogalma
6.4.2. Az előkészület elkövetési magatartásai 177 9.3.2. A büntetés célja
6.4.3. Az önkéntes visszalépés 178 9.4. A büntetési rendszer elvi kérdései és hazai sajátosságai
6.4.4. A maradék-bűncselekmény 179 9.4.1. A büntetőjogi szankciók fajai, meghatározásuk módja
és szabályozásuk a magyar Btk.-ban
7. A BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETŐI 180 9 4 1 1 A büntetőjogi szankciók fajai
7.1. Az elkövetőkkel kapcsolatos elméletek 180 9.4.1.2. A szankciók meghatározásának módjai
7.2. Az elkövetőkről általában 181 9.4.1.3. Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere
7.3. A tettesek 182 9.5. A halálbüntetés
7.3.1. A tettes 182 9.5.1. A nemzetközi dokumentumok
7.3.2. A társtettes 186 9.5.2. A magyar fejlődés rövid áttekintése
7.4. A részesek 189 9.5.3. Az Alkotmánybíróság határozata
7.4.1. A részesség járulékos jellege 189 9.5.4. Halálbüntetés az Amerikai Egyesült Államokban
7.4.2. A felbujtó 190 9.5.5. Az élethez való jog és a jogos védelem
7.4.3. A bűnsegéd 192 9.5.6. Az élethez való jog és a lőfegyverhasználat
7.5. A társas bűnelkövetési alakzatok 194 9.6. A hatályos törvény szankciórendszere
7.5.1. A bűnszövetség 195 9.6.1. A büntetési nemek
7.5.2. A bűnszervezet 197 9.6.1.1. A halálbüntetés
7.5.3. A csoportos elkövetés 198 9.6.1.2. A szabadságvesztés


9.6.1.3. Feltételes szabadságra bocsátás 255 11.2.1. A törvényi mentesítés
9.6.1.4. A közérdekű munka 264 11.2.2. A bírósági mentesítés
266 11.3. A mentesítés egységessége
9.6.1.5. A pénzbüntetés
9.6.1.6. A közügyekből eltiltás 269 11.4. A kegyelmi mentesítés
9.6.1.7. A foglalkozástól eltiltás 272
9.6.1.8. A járművezetéstől eltiltás 275 12. A FIATALKORÚAKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
9.6.1.9. A kitiltás 278 12.1. A fiatalkorúakra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések
9.6.1.10. A kiutasítás 279 12.2. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankciók
9.6.1.11. A pénzmellékbüntetés 283 12.2.1. Intézkedések
9.6.2. A büntetés végrehajtását kizáró okok 285 12.2.1.1. A próbára bocsátás
9.6.2.1. A büntetés elévülése 286 12.2.1.2. A javítóintézeti nevelés
9.6.2.2. A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó 12.2.1.3. A pártfogó felügyelet
szabadságvesztés esetén 289 12.2.2. Büntetések
9.6.3. Az intézkedések; Az intézkedési nemek 290 12.2.2.1. A szabadságvesztés
9.6.3.1. A megrovás 291 12.2.2.2. Feltételes szabadságra bocsátás
9.6.3.2. A próbára bocsátás 292 12.2.2.3. A közérdekű munka
9.6.3.3. A kényszergyógykezelés 296 12.2.2.4. A pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés
9.6.3.4. Az alkoholisták kényszergyógyítása 298 12.2.2.5. A közügyektől eltiltás
9.6.3.5. Az elkobzás 299 12.2.2.6. A kitiltás
9.6.3.6. A vagyonelkobzás 303 12.2.2.7. A kiutasítás
9.6.3.7. A pártfogó felügyelet 310 12.2.3. Egyéb rendelkezések
9.6.3.8. A múlt század utolsó évtizedeinek sajátos intézkedése: 12.2.3.1. Halmazati és összbüntetés
a szigorított őrizet 315 12.2.3.2. Egységes intézkedés
9.7. A büntetés kiszabása 316 12.2.3.3. Az előzetes fogva tartás beszámítása
9.7.1. A büntetés kiszabásának elvei 316 12.2.3.4. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
9.7.2. A halmazati büntetés 322
325 13. A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
9.7.3. A büntetés enyhítése
327 13.1. Az elkövetők
9.7.4. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén
328 13.2. Más állam katonája ellen elkövetett bűncselekmény
9.7.5. Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés
9.7.6. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 328 13.3. A büntethetőséget kizáró okok
9.7.7. Az összbüntetés 333 13.4. A büntethetőséget megszüntető ok
9.7.8. A különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 336 13.5. A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában
9.7.9. A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések 340 13.6. Az összbüntetés
9.7.10. Az előzetes fogva tartás és a házi őrizet beszámítása 341 13.7. A közérdekű munka alkalmazásának kizárása
13.8. Katonai mellékbüntetések
343 13.8.1. A lefokozás
10. INTÉZKEDÉSEK A JOGI SZEMÉLLYEL SZEMBEN
10.1. Bevezetés, elméleti alapok 343 13.8.2. A szolgálati viszony megszüntetése
10.2. A magyar jogi megoldás 345 13.8.3. A rendfokozatban visszavetés
10.3. Értelmező rendelkezések, fogalmak 346 13.8.4. A várakozási idő meghosszabbítása
10.4. Az intézkedések alkalmazásának feltételei 350 13.9. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól
10.5. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 354
10.5.1. A jogi személy megszüntetése 355 14. A NEMZETKÖZI BÜNTETŐJOG
10.5.2. A jogi személy tevékenységének korlátozása 356 14.1. Nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei
10.5.3. A pénzbírság 357 14.1.1. A nemzetközi bűnügyi együttműködés a kezdetektől napjainkig
14.1.2. A nemzetközi bűnügyi jogsegély

11. MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ 14.1.2.1. A büntető joghatóság
HÁTRÁNYOK ALÓL 359 14.1.2.1.1. A büntető joghatóság fogalma
11.1. A mentesítés hatálya 360 14.1.2.1.2. A büntető joghatóság elvei
11.2. A mentesítés módja 362 14.1.2.2. A bűnügyi jogsegély általános feltételei


14.1.2.2.1. A bűnügyi jogsegély általános pozitív 14.1.5.4. A közösség pénzügyi érdekeinek a védelme,
feltételei 408 a Corpus Iuris
14.1.2.2.2. A bűnügyi jogsegély általános negatív 14.1.6. Az uniós büntetőjog kialakításának a lehetőségei
feltételei 410 14.1.7. A döntéshozatali rendszer reformja az EU rendőri és bűnügyi
14.1.3. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi együttműködésében
XXXVIII. törvény 413 14.2. Nemzetközi büntetőjog jogintézményei
14.1.3.1. A nemzetközi bűnügyi jogsegély általános szabályai 414 14.2.1. A nemzetközi büntetőjog fogalma és helye a jogrendszerben .
14.1.3.2. A kiadatás 416 14.2.2. A nemzetközi büntetőjog kialakulása és története
14.1.3.2.1. A kiadatás története 416 14.2.3. Az ENSZ két ad hoc büntetőtörvényszéke, az ICTY és az 1CTR
14.1.3.2.2. A magyar kiadatási jog története 417 14.2.4. A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB)
14.1.3.2.3. Kiadatás Magyarországról 417 14.2.4.1. Az NBB felállítása és szervezete
14.1.3.2.4. Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt 420 14.2.4.2. Az NBB joghatósága
14.1.3.3. A büntetőeljárás átadása és átvétele; feljelentés külföldi 14.2.4.3. Az NBB és a nemzeti hatóságok együttműködése . .
államnál 420 14.2.5. A nemzetközi büntetőjog egyes alapelvei
14.1.3.3.1. A büntetőeljárás átadása 420 14.2.5.1. Legalitás a nemzetközi bűncselekmények jogában ..
14.1.3.3.2. A büntetőeljárás átvétele 421 14.2.6. A nemzetközi jogon alapuló egyéni büntetőjogi felelősség . . .
14.1.3.3.3. Feljelentés külföldi államnál 422 14.2.6.1. Az abszolút jogok megsértéséért való és a nemzetközi
14.1.3.4. Szabadságvesztés büntetés és szabadságelvonással járó bűncselekmények miatti egyéni felelősség
intézkedés végrehajtásának átvétele és átadása . . . . . . 422 14.2.6.2. Az abszolút jogok megsértéséért való felelősség
14.1.3.4.1. Külföldi bíróság által kiszabott 14.2.7. A nemzetközi bűncselekmények miatti egyéni felelősség
szabadságvesztés végrehajtásának átvétele 423 14.2.8. A nemzetközi büntetőjogi felelősség egyes alapelemei
14.1.3.4.2. Magyar bíróság által kiszabott 14.2.9. Az elöljáró parancsa
szabadságvesztés végrehajtásának átadása 424 14.2.10. A kényszer és fenyegetés
14.1.3.4.3. Külföldi bíróság által elrendelt 14.2.11. A parancsnok és vezetők felelőssége
szabadságelvonással járó intézkedés 14.2.12. Az állam felelőssége a nemzetközi büntetőjogban
végrehajtásának átvétele és magyar bíróság 14.3. Az anyagi büntetőnormák legalitása
által elrendelt szabadságelvonással járó 14.3.1. A legalitásról általában
intézkedés végrehajtásának átadása 424 14.3.2. A legalitás szerkezete
14.1.3.5. Eljárási jogsegély 424 14.3.2.1. Anyagi és formális legalitás
14.1.3.5.1. Eljárási jogsegély nyújtása külföldi hatóság 14.3.3. A legalitás (al)elvei és tartalma
részére 425 . 14.3.3.1. Különböző nézetek a legalitás (al)elveiről
14.1.3.5.2. Külföldi hatóság megkeresése eljárási 14.3.3.2. A legalitás (al)elveinek belső kapcsolatai
jogsegély iránt 426 14.3.3.3. Az egyenlőség elve
14.1.4. Bűnügyi együttműködés Európában az 1950-es évektől napjainkig 426 14.3.3.4. Az (al)elvek rendszere
14.1.4.1. A büntetőjog harmonizációjának nemzetközi fórumai . 427 14.3.4. Az anyagi legalitás
14.1.4.2. Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban 429 14.3.4.1. Az előreláthatóság
14.1.4.2.1. Bűnügyi együttműködés az Európa Tanácsban 429 14.3.4.2. A szükségességi teszt
14.1.4.2.2. Az Európai Unió büntetőpolitikája 430 14.3.4.3. Az anyagi igazságosság
14.1.4.2.3. TREVI együttműködés, Schengeni 14.3.4.4. Az abszolút jogok védelme (kriminalizációs kötelezettség)
Egyezmények 431
14.1.4.2.4. A Maastrichti Szerződés (MSZ) 431 Ajánlott és felhasznált irodalom
14.1.4.2.5. Az Amszterdami Szerződés (ASZ) 433
14.1.5. A bűnügyi együttműködés új vonásai 434
14.1.5.1. Tamperei program. A kölcsönös elismerés elve 434
14.1.5.2. Egyezmény a Bűnügyi Jogsegélyről 435
14.1.5.3. Hágai Program 437
14.1.5.3.1. A rendőri együttműködés 437

14.1.5.3.2. Az igazságügyi együttműködés uniós szervei 438


Mások ezt is megvették mellé

Dr. Tóth Mihály

Dr. Tóth Mihály  további könyvei

Az Ön véleménye

Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...