Camera obscura

"Éles kép a sötétség mélyén ha úgy fogalmaznék - szemben a lexikon állításával hogy a camera obscurát a véletlen fedezte föl, egyetlen mondatban több tévedést halmoznék össze, hiszen véletlen - legalábbis filozófiai / fizikai értelemben - nincsen, következésképpen a fölfedezés sem lehet véletlen: mindenképpen oka van annak, ami következmény. Sőt, ebben az esetben okai. sötét doboz, rés, fény. Legalább ennyi. mármost mindez - a körülmények nem is túlságosan ritka - összejátszása folytán számos alkalommal fordulhatott elő univerzumunk történetében, mindössze az kellett, hogy a három kellék egyszerre legyen jelen. Képzeljünk el egy barlangnyílást (rés), a barlangban (sötét doboz) egy Neander-völgyi falatozik, odakinn villámlik (fény), ősünk képe fordítva máris ott a barlang hátsó falán. Ha ez még valamilyen kémiai folyamat folytán - ez ugyan ritkábban eshetett meg - még rögzült is, hát akkor ott létrejött egy fénykép, amit egy másik folyamat akár végleg fixálhatott volna, mi pedig fantasztikus lelettel lennénk gazdagabbak. Vagy ki tudja, talán azok is vagyunk. Ezzel csupán arra kívántam rávilágítani, hogy a fényképezés - elvileg - mindenképpen adott a természetbeni megfelelő körülmények sajátos összejátszása folytán. Ha tehát azt mondja a lexikon, amely a kezembe került, hogy a camera obscurát, ezt a lyukas fekete dobozt Leonardo da Vinci találta föl 1500 táján, azaz fél évezrede, akkor ez a föntiek szellemében igaz: a tudós művész valami természetben meglévőnek adott ideális formát. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a camera obscura ellentéte, a camera lucida, majd két évszázad múlva jön létre - Róbert Hooke jóvoltából. Természetesen lexikonomnak is csupán félig van igaza, mivel a camera obscura elvét már az arab alhazen - arabosan Ibn Al-Haitham - ismerte, ő pedig 1040 tájékán halt meg.) A camera obscura tehát óriási lehetőség a valóság jelenségeinek rögzítésére. ameddig ez a rögzítés kémiai úton nem valósulhatott meg, az emberi kéz segített. A camera hátsó fala homályos üveg volt, átlátszott rajta a benti kép, le lehetett másolni. már ez is isteni csodának hatott, egy tizennyolcadik századi költő, neve a felejtés homályában, eképpen lelkendezik a camera obscura láttán: "Festő ecsetje hogy henceghet itt? Ily mozdulatot művébe ki vitt? Nem, nincs versenytársad: senki se másol Természetet úgy, mint te, senki más oly Hűen - mert ez olyan mint igazából." Hosszú, rajongó csodálat, már-már a teremtés rekonstrukcióját látva a jelenségben.

Mutass kevesebbet