Cesarini Julián bibornok magyarországi pápai követ élete

Fraknói Vilmos. Cesarini Julián bibornok magyarországi pápai követ élete. Budapest, 1890. Hornyánszky Viktor Könyvkiadóhivatala (Ny.). 137, [3] p. 1 t. (A magyar egyháztörténelem nagy alakjai). Cesarini Julián fekete-fehér arczképével és levelének hasonmásával illusztrálva. Aranyozott egészvászon. / Azon veszélylyel szemközt, mely az Ázsiában és Afrikában elhatalmasodó izlám részéről a keresztény Európát fenyegette, a közös védelem szükségességének gondolatát legelsőben a pápák karolták föl. A második ezredév hajnalától kezdve, a szent szék hagyományos törekvése vala: a keresztény uralkodókat és népeket támadó hadjáratok indítására egyesíteni; azon óhajtás vezérlé őket, hogy a félelmes ellenséggel való mérkőzésre Ázsia szolgáljon színhelyül. A középkor egyik legnagyobb szelleme, II. Silvester pápa (999-1003.), ki a szent-szék nyugati politikájának irányát századokra kitűzte, az európai egyensúly megóvását, a kisebb államok függetlenségének oltalmazását jelölvén ki föladatául: egyúttal keletre is vetette tekintetét, és első hangoztatta a Megváltó szülőföldje fölszabadításának varázsigéit. Ezen eszményeket lelkesedéssel ápolta és fejlesztette VII. Gergely (1073-1085.). Uralkodásának első tényeihez tartozott az, hogy a szeldsukkok által szorongatott görög birodalom megmentésére keresztes hadjáratot hirdetett.

Mutass kevesebbet