Cirill-Konstantin és Metód élete, működése

Konstantin-Cirill és testvérbátyja, Metód a szláv és az egyetemes mûvelõdéstörténet nagy alakjai. Õk teremtették meg a szlávok legrégebbi ábécéjét, és kidolgozták a szlávság elsõ irodalmi nyelvét, amely késõbb nagy hatással volt az ortodox szlávok irodalmi nyelveinek kialakulására is. A könyvben elsõsorban a korabeli források elemzésével, valamint a nemzetközi szakirodalom fontosabb mûveinek felhasználásával vázoljuk fel Konstantin-Cirill és Metód életútját és tevékenységét. Vizsgálódásainknak hármas aspektusa van. Az elsõ a bizánci, mert Konstantin-Cirill és Metód a IX.századi bizánci tudományosság olyan nagy alakjai, akiknek munkássága a bizánci kulturális háttér ismerete nélkül nem érthetõ. A második aspektus a IX.század bonyolult egyháztörténeti és politikai viszonyaiban jut kifejezésre: ezek tették lehetõvé a bizánci térítõk pannóniai és morvaországi mûködését. A harmadik a bolgár, hiszen Konstantin-Cirill és Metód ügyét Bulgária virágoztatta fel és közvetítette a többi szlávok felé. Szellemi hagyatékuk- sorsának felvázolása egyúttal bevezetésül is szolgál a szláv kultúrtörténet számára is. Konstantin-Cirill és Metód tevékenysége úgy értékelhetõ, mint egy kísérlet a széthullóban levõ európai vallási és kulturális egység megmentésére. Az egységes Európa felé induló nemzedék számára remélhetõleg nem lesz érdektelen azoknak az életútját megismerni, akik ennek az egységtörekvésnek nagy képviselõi voltak.

Mutass kevesebbet