Csajka Gyurka szerencséje

A ​húszas évek elején a történelmi hírére és ősi kollégiumára egyformán büszke Sárospatakról feljön Pestre, a „bűnös városba” egy fiatalember azzal a határozott szándékkal, hogy meghódítsa magának a szerencse kacér istennőjét. Karriert csinálni, gazdagon és előkelően megnősülni, sok pénzt szerezni – ez a programja. Nagyratörése – némi kezdeti bukdácsolás után – egyszeriben belesodorja egy fantasztikus szélhámosság kellős közepébe. Detektív-históriába illik az egész történet, annak is hinnénk, ha nem tudnánk, hogy valóság volt, amelyhez a Horthy-Magyarország díszes uralkodó osztálya szolgáltatta a szereplőket és a díszleteket. A kalandor herceg, aki hamis bankókat gyárt nagyban, a főpap, aki duhaj táncot járva gyűri őket „használttá”, a miniszterelnök, aki áldását adja az egész szélhámosságra, a fajvédő egyetemi diákság és a modernkedő úrilány – mintha egy mulatságos panoptikumban járnánk, hangosan hahotáznánk. ha nem fagyna szánkra a mosoly, mert hiszen így volt: azoknak állt a világ, akik „nagyban” csaltak és loptak. Jó dolog, hogy ma már elsősorban nevetésre ingerli az olvasót a fantasztikusan alávaló múlt.

Mutass kevesebbet