Csak néhány év

"Kádár szentségelt, közben idegesen rángatta a fegyverét, de amikor rájött, hogy az egyik lőszer teljesen beszorult a géppisztolyba, és hogy Péter a második sorozatot is akarattal küldte rossz irányba, nekiugrott a járőrtársának, és a legutolsó, harmadik géppisztolysorozat közepén rácsapott a fegyver csövére. Péter levegőbe szánt sorozata keresztirányban szántotta végig a fiatal férfi hátát, aki azonnal összeesett. Amikor a határvédelmi kerülettől érkezett helyszínelő bizottság megszemlézte a halottat, Péter az idegességtől és az undortól összehányta magát. A halott hátán csak kis golyónyomok voltak, de a mellét felszaggatták a testéből kiszakadó ólomdarabok. Péter a kiképzés első napjaira gondolt, amikor öregkatonák mutatták be a körmendi lőtéren, milyen tűzereje is van a híres Kalasnyikov géppisztolynak: spárgára felfüggesztett disznódarabok és csontok lógtak le egy keresztdeszkáról, és a távolból leadott pontos lövések nyomán ezek a himbálózó, abszurdnak tűnő állati maradványok cafatokként szakadtak milliárdnyi darabra. A halottat alumíniumkoporsóba rakták, aztán csattanva bezárult a hullaszállító ajtaja. A járőrparancsnokot és Pétert kitüntették, mindketten három-három nap eltávozást kaptak. Kádár Nyíregyházára utazott a cimboráihoz, Péter egy alsóháti lánynál, bizonyos Csabai Marikánál töltötte kimenőjét. Nem evett, nem ivott, nem szeretkezett. Csak feküdt hanyatt a plafont bámulva, és félhangosan ismételgette: Imre bácsi, nem tehetek róla."

Mutass kevesebbet