Csepeli helyismereti bibliográfia

Előszó: Kiadványunk Csepelről és környezetéről szerkesztett bibliográfia, amely a nyomtatott dokumentumok és az Online elérhető információforrások jegyzéke. A bibliográfia könyvészet körébe tartozó munka. A műfaj klasszikus meghatározása görög eredet szóösszetétel, a bibiion - könyv és a graphia - leírás összevonásából keletkezett. Melynek szerkesztése során feljegyzésre kerültek a leírt kéziratok és nyomtatásban megjelent művek. Tájunkon - mint széleskörű régészeti feltárások következtében ismertté vált közel - ötezer éve emberi közösségek. De sajnos magyarok megjelenését, honfoglalását megelőző időszakról csak általános, a Kárpát-medencére vonatkozó írások maradtak fent. Az első hiteles írásos emlék, melyben Csepel falu helyneve említésre került, II. Béla királyunk 1138. szeptember 3-án, Székesfehérváron keletkezett oklevele. A következő mű hatvan-hetven évvel később, az l.sz. XII.-XIII.századának fordulóján 1200 körül született, Anonimus Gesta Hungarórum című, honfoglalásról szóló kódexe, melyet napjainkig írásművek hosszú sora követ. Ezek válogatott jegyzékét címük szerint betűrendes, alfabetikus sorrendben adjuk közre. A közölt munkák főként Csepelről szólnak. Mellettük szükségesnek ítéltük Csepel-szigetről megjelent fontosabb kiadványok regisztrálását, tekintettel arra, hogy lakóhelyünk életét a sajátos szigeti fekvésből következő természeti adottságok és a közös történelmi feltételek együttesen befolyásolták a múltban és napjainkban is. Budapestről, - amelynek 1950 óta annak XXI. kerületként része Csepel - és környező szomszédos településektől elsősorban közös fejlődésre utaló forrásokat jelöltünk meg. Bibliográfiánkban közreadott művek jegyzékében, annak nagy részét, közel 800 könyv képezi, melyek egy része Csepelről szóló, vagy csepeli szerzőktől származó, helyben és másutt megjelent önálló kiadvány. Másik része olyan munka, melyben említésre került a település. Sok könyvben azért találkozunk Csepelre utaló írásokkal, mert hazánk történetének több korszakában fontos országos jelentőségű szerep jutott szigetünknek, lakóhelyünknek. A Csepelen megjelent újságok, folyóiratok jegyzéke, című fejezet az egykori községben, majd fővárosi kerületben kiadott újságokról, folyóiratokról nyújt tájékoztatást. A Folyóiratokban megjelent csepeli vonatkozású tanulmányok,értekezések című fejezetben a kisebb terjedelmű tudományos igénnyel alkotott művek válogatott jegyzéke található. Az országos napi- és hetilapokban Csepelről megjelent cikkek nagy száma miatt azok feldolgozására nem került sor, számbavételük a bennünket követő kutatókra vár. Azoknak a térképeknek, atlaszoknak, melyek a korai XVI. századtól napjainkig kerültek kiadásra, és amelyeken tájunk és településünk megjelölésre került, a terjedelmi és mennyiségi korlátok miatt csak egy részét közöljük. A Csepelt technikai eszközökkel megörökített fényképek, mozgófilmek, filmhíradók, hangfelvételek, rádió- és tévériportok - a legmodernebb online információs források kivételével - bibliográfiánk gyűjtőkörén kívül esnek, mert ebben a gyűjtőmunkában, csak a nyomtatásban megjelent műveket vettük számba. Csepellel foglalkozó kiadványokról, korábban csak két kisebb bibliográfia jelent meg. Az elsőt úttörő jelleggel a Csepeli Munkásotthon Honismereti Körének munkaközössége adta ki 1965-ben. A másodikat a Csepeli Helytörténeti és Városfejlesztő Egyesület elődje, a Hazafias Népfront Csepeli Helytörténeti Bizottsága jelentette meg Csepeli füzetek 2. részeként Kronológia és bibliográfia címmel, 1976-ban közel 200 forrás megjelölésével.

Mutass kevesebbet