Csepp

34 x 28.5 cm Keret: 36x31 cm Szita, papír “Nincs nagyobb vágyam, mint a rendtevés, az összehangoltság.”-írja 1979-ben pályája elején. Festményei, grafikái és plasztikái is végtelen egyszerűségről tanúskodnak. A színek kapcsolatát könnyedén, tömören fogalmazza meg. Képein hol tekerednek a színes formái, hol konstruktív vonalak és dekoratív sík felületek összetalálkozását jeleníti meg, amivel megteremti a nézőnek a vizuális harmóniát. A képeit nézve eléri, hogy tökéletesnek lássuk a szimmetriát és az aszimmetriát is. Összes képének ritmusa van, mint a zenei műveknek. Művészetére hatással volt az op-art, a minimal art és az „új geometria” programja. Világosan szerkesztett, derűs színekkel megfogalmazott alkotásai optimizmust sugároznak. A vásznakon, szitanyomatokon megjelenő geometriai alapformákból: a körből, a négyzetből, a háromszögből alakítja ki saját formavilágát. Az 1960-as években főként hajtogatott papírkivágásokat készített. Pályatársaival együtt hozták létre Magyarországon az 1970-1990-es évek magyar neoavantgárd művészetét, amely Fajó János, az "öreg" Korniss Dezső, Bak Imre, Harasztÿ István, Hencze Tamás, Keserü Ilona, Lantos Ferenc, Nádler István nélkül elképzelhetetlen lett volna. A színek hatását vizsgáló tudomány már több mint 200 éves, ekkor jelent meg az író és természettudós Johann Wolfgang von Goethe nagy hatású műve a színek pszichológiájáról. „Mindazt, amit költőként alkottam, nem sokra tartom. Kiváló költők éltek koromban és még kiválóbbak előttem, s hasonlóan kiválóak fognak élni utánam. De hogy századomban a színtan bonyolult tudományában én vagyok az egyetlen, aki tudja az igazat, erre büszke vagyok, és ezért sokak fölött állónak érzem magam.” Fajó János, akit méltán neveznek Kassák Lajos szellemi örökösének, a magyar konstruktív geometrikus művészet egyik legfontosabb képviselője volt. Alkotásait erős gondolatiság jellemzi, amellyel teoretikus időutazásra invitálnak minket.

Mutass kevesebbet