Cseresznye és meggy

Az utóbbi évtizedben a magyar meggytermesztés soha nem várt mértékű fejlődésének lehettünk tanúi. Paraszti kertjeinkben évszázadok óta szinte magától szaporodott a meggy. Becsülete rövid negyedszázad alatt mélypontra került hazánkban, majd rögtön utána reflektorfénybe. A hatvanas években tömegesen szedetlenül maradtak a nagyrészt elhanyagolt falusi kertek szerény termésű meggyfái. A rossz termékenyülés miatti alacsony jövedelem, az állandóan fogyó munkaerő a meggytermesztés visszaesését okozta. A hatékony rázógépek munkába állítása váratlan fordulatot hozott, a betakarítás gépesítése megállította a termelés csökkenését. Ehhez járult a hazai gyümölcsnemesítés eredményeképpen létrejött öntermékeny, bőtermő, nagy gyümölcsű fajták megjelenése, helyre állt a termesztés jövedelmezősége. A magyar gyümölcstermesztők figyelme – a nagyüzemektől a házikertekig – a meggytermesztés felé fordult. Ez érthető is, hiszen egyetlen gyümölcsünket sem fogyasztjuk olyan változatos formában és kiterjedten, mint a meggyet. Ehhez a fellendülő meggytermesztéshez és a hazánkban kisebb jelentőségű cseresznyetermesztéshez kívánunk a nagyüzemi és a házikerti termesztőknek kézikönyvünkkel segítséget nyújtani. Könyvünk célja, hogy – a nemzetközi ismereteken túlmenően – felhívja a figyelmet azokra a gyakorlati tapasztalatokra, amelyek az évtizedek óta jó termésátlagokkal, magas nyereséggel dolgozó nagyüzemi cseresznye- és meggytermesztést jellemzik a Balatonboglári Állami Gazdaságban. A boglári nagyüzemi technológiával párhuzamosan azt a bőséges fajtaválasztékot is ismertetjük, amely ma a termesztők rendelkezésére áll.

Mutass kevesebbet