Délvidék 1941-1944

Mit tegyen a történész, ha azt látja,hogy évtizedekkel, lassanként egy fél évszázaddal az események után a Délvidék szó puszta kiejtése is ellentétes érzelmeket kavar fel, vagy a bűntudatot, vagy a "volt aztán ott más is" suttogását váltja ki? Nincs más járható út, mint szembenézni saját múltunkkal, egyúttal az itt élő népek közös múltjával, hogy eloszlathassunk félreértéseket, tévhitet és tudatlanságot egyaránt. A magyar történetírás az utóbbi évtizedekben ezt az utat követi, és a közvélemény is egyre jobban ezt igényli. Hallgatni, vagy akár csak a részletek óvatos vizsgálatára szorítkozni mindig is a nemzeti önismeret torzulásaihoz, különböző előjelű elfogultságokhoz, illúziókhoz vezetett. A könyv szerzője abban látta a feladatát, hogy lehetőleg minél átfogóbb, leegyszerűsítésektől mentes képet rajzoljon a magyar kormányok és katonai vezető körök 1941-1944 közötti délszláv politikájáról a Délvidéken. Ehhez a politikához szorosan hozzá tartoznak a közvélemény által szinte kizárólag ismert újvidéki tragikus események is, de maga a délszláv politika korántsem azonos azzal, ami Újvidéken történt. A szerző is a rész helyett az egésznek a vizsgálatát, a politikai hatások és ellenhatások mélyebb rétegeinek feltárását tűzte ki célul, vagyis a "miért történt úgy, ahogy történt" kérdésére igyekezett válaszolni.

Mutass kevesebbet