Délvidék

Az egykori Jugoszlávia nyugati fele - a horvát tengerpart, a boszniai hegyek és a Száva-menti síkság, azaz a Fiúmétól a Vaskapuig terjedő vidék - nem más, mint az Árpád-házi királyok álmainak földje, a középkori Magyar Királyság déli határvidéke. Kevés más olyan térsége van Európának, ahol ennyire változatosak lennének a természeti adottságok, ennyire nagy a nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség, a történelem pedig ennyi konfliktussal terhelt. A múltat azonban békévé oldja az emlékezés - könyvünk is olyan, mint az álomkép ébredés után. Az álmunkban lényeges mozzanatok töredékes képei már nem adják vissza az álom teljességét, annak esszenciáját azonban tartalmazzák. Mi fán terem a glagolita írás, mik a stecakok, és kik az uszkókok? Hol őrzik Szent László jobbját, és hol van Corvin János sírja? Hogyan lett Fiume magyar tengerparti város? Mit vásárolhatunk a Kujundzilukban, és mi történt Diocletianus császár síremlékével? Miért hívják új vidéknek Újvidéket, és milyen építészeti stílusról nevezetes Szabadka? Miért olyan magas a mosztári ferences templom tornya, és kiket ábrázolnak a sibeniki katedrális domborművei? A kedves Olvasó sok egyéb mellett ezek az érdekes kérdésekre is választ kaphat kötetünkben.

Mutass kevesebbet