Diszkurzív politikatudomány

Name: Diszkurzív politikatudomány
Price: 1925.00 HUF
Availability: InStock
Author: Szabó Márton
ISBN: 9789632762739

Bevezetés a politika interpretatív szemléletébe és kutatásába

Szabó Márton - Diszkurzív politikatudomány, Budapest 2016 antikvár könyv

(0 vélemény)

Antikvár könyv

1 925 Ft

3 500 Ft

45%

Állapot

Készleten

Jó

Központi raktár

Kedvezményes

Könyvtest kissé hajlott. A fedőlapok enyhén karcoltak. A gerince enyhén kopott/sérült.

140

hűségpont

Hogy működik az alku?

A Diszkurzív politikatudomány egy alternatív szemléletű politikatudomány kialakítására irányuló kísérlet összefoglaló munkája. A könyv meggyőzően bizonyítja, hogy a politika reális valóságában meghatározó módon jelen van az egyének nyilvános és közös értelmezése és diskurzusa; a politika ezért sem tekinthető pusztán csak objektív rendszernek, ami szükségszerűségként szakad a nyakunkba, hanem emberek által értelmezve teremtett és alakított valóság. A szerző ennek a szemléletnek a jegyében hét részben és harminchárom fejezetben mutatja be a politikaminden fontos területét, kezdve a politikai tények összetett természetével, folytatva a politikai cselekvések és megismerési módok sajátosságával. Külön vizsgálja politikai intézmények és szervezetek diszkurzív létét, a politika szereplőit és a közügyek realizálásának praxisát. Végezetül kritikailag elemzi az empirikus politikatudományi kutatás meghatározó területeit, és a politológia tudományos státusának sokat vitatott kérdéseit. A nagyszabású és igényes monográfia egyben a politika új felfogását is involválja, ami hozzásegíthet bennünket a 21. század új jelenségeinek a jobb megértéséhez.

Mutass kevesebbet

Bővebb leírás

ISBN:	9789632762739
Kiadó:	Osiris Kiadó és Szolgáltató Kft.
Kiadás éve:	2016
Kiadás helye:	Budapest
Nyomda:	Dürer Nyomda Kft.
Kötés típusa:	ragasztott papír
Terjedelem:	700
Nyelv:	magyar
Méret:	Szélesség: 17.00 cm, Magasság: 24.00 cm
Súly:	0.00 kg
Kategória:	Társadalomtudomány / Politika / Történelem / Politika / Tudománytörténet / Történelem / Történettudomány / Történelem / Társadalomelmélet

Ajánlja ismerőseinek is!

Kívánságlistára teszem ezt a könyvet!

Megnézem a tartalomjegyzéket!

BEVEZETÉS. Egy alternatív szemléletű politikatudorriány körvonalazása 13 
Első könyv ► TÉNYEK 
I. FEJEZET. Tények a politikában és a politikatudományban 33 
1. A történettudomány példája 33 
2. A politológia mint ténytudomány 35 
3. A politika és a politológia tényei 37 
4. A politológus tényvizsgálata 40 
5. A tudományos ténytermelés dilemmái 43 
6. A tények típusai 46 
H. FEJEZET. A politika nyelvi tényei 49 
1. Viták a nyelvi tények státusáról 49 
2. Michael Oakeshott a politikai tényekről és a nyelvről 51 
3. A beszéd rögzítésének jelentősége 54 
4. A politikai szövegek mint források 56 
5. A politikai nyelv tudományos értelrriezése 59 
6. Diszkurzív politikatudományi iskolák 62 
7_ A diszkurzív politikatudomány és a nyelvi tények 66 
M. FEJEZET. Politikai cselekedetek és értelmezések— 68 
L A cselekedetek szövegszerűsége és olvashatósága 68 
2- A politikai cselekedetek intencionalitása 70 
3- Komingencia a politikai cselekedetekben 74 
4_A cselekedetek kontextualitása 78 
5_A tettek ideje mint narráció 81 
sís. A politikai tett mint vita 83 
W.FEJF7FT. A politikai tárgyak jelentéstana 86 
LA politikai tárgyiságok előállása 86 
Z.Asedukált politikai tárgyak jelentése 88 
3.A komplex tárgyak politikai szimbolikája 93 
ai táruiságok megismerésének dilemmái 9– 
Második könyv ► MEGISMERÉSEK 
V. FEJEZET. A megismerő ember: nézőpontok a politika 
megismerésében 105 
1. Kimeríthetetlen valóság, változó perspektívák 105 
2. A politika különböző rétegeinek megismerése 108 
3. A jelenlét és a nézőpontok viszonya 111 
4. Nézőpontok és megismerési korlátok 114 
VI. FEJEZET. A politikai tény mint esemény és szituáció 118 
1. Tények az értelmezési és cselekvési viszonyokban 118 
2. A múló idő és a jelenvaló tér megtapasztalása 121 
3. A narratív értelmezés 123 
4. A politikai tér és a stabil állapot értelmezése 127 
5. Az esemény és struktúra viszonya 129 
VII. FEJEZET. Lehetőség és szükségszerűség a politikában 132 
1. A lehetőség megismerésének nehézségei 132 
2. Arisztotelész a politika esetleges természetéről 134 
3. Max Weber a politikai kontingenciáról 136 
4. Lehetőség a történelemben 138 
5. A lehetőség eliminálása 143 
6. A politikai kontingencia felszámolása 147 
VIII. FEJEZET. Fikció és realitás a politikában 150 
1. A politikai fikció ereje 150 
2. Jürgen Habermas a fikciós nyelv természetéről 153 
3. A fikció helyei: a múlt, a jövő és a távoli terület 155 
4. A magyarázat és a megértés konvergenciája 158 
IX. FEJEZET. A politikai tapasztalatok és tények általánosítása 165 
1. Az általánosítás nehézségei 165 
2. Az absztrakt fogalmi és a cselekvő általánosítások 168 
3. A tipikus mint művészi különös, erkölcsi példa és politikai képviselet 171 
4. A kivétel szerepe a politika megismerésében 175 
5. Az általánosító politikai cselekedet 179 
Harmadik könyv ► KERETEK 
 X. FEJEZET. Intézmények és intézményfelfogások 189 
1. A jogi és a magatartási intézményértelmezések 189 
2. Közgazdasági, szociológiai és történettudományi intézményfelfogás 192 
3. A diszkurzív institucionalizmus megjelenése 197 
4. A diszkurzív felfogások megoldatlan problémái 198 
XI. FEJEZET. Diszkurzív intézményesedés és a politika 
1. A szöveg és diskurzus saját joga 
2. A diszkurzív intézményesedés immanenciája 204 
3. A cselekvő diskurzus általánosodása 708 
4. Diszkurzív politikai intézmények 212 
XII. FEJEZET. Szervezetelméletek 217 
1. A szervezet „felfedezése": Max Weber 217 
2. A szervezetek struktúrája: a kontingenciaelmélet 220 
3. A szervezetek fejlődéstörténeti magyarázata 225 
4. Magatartás-tudományi döntéselmélet 229 
XIII. FEJEZET. Interpretatív szervezetfelfogás 236 
1. Az elmélet tudományszemléleti újdonsága 236 
2. A szervezetek interpretatív szempontú sajátosságai 240 
3. Stabilizálás és intézményesítés 245 
4. A szervezetek kutatása 249 
5. Az interpretatív felfogás akceptálásának nehézségei 253 
XIV. FEJEZET. A politikai szervezetelmélet alapjai 257 
1. Megkülönböztetések és értelmezések 257 
2. A stabil politikai szervezet mintája: az állam 260 
3. A képlékeny szervezet mintája: a párt 265 
4. Diszkurzív politikai szervezetfelfogás felé 270 
Négyedik könyv ► SZEREPLŐK 
XV. FEJEZET. A politikai ellenségek értelmezéstana 281 
1. Közellenség és magánellenség 281 
2. Az abszolút ellenség és a semleges fél 284 
3. Az igazságos háború és a közösségi önzés 288 
4. Az erőszak nyelve és a hódítás 290 
5. A leigázott és megszólalásának lehetősége 296 
XVI. FEJEZET. Politikai ellenfelek 305 
1. A pártok mint intézményesített ellenfelek 303 
2. Ellenfél vagy ellenség 308 
3. Az ellenségkonstruálás nyelvi stratégiái 312 
4. Az ellenséges szembenállások politikai valósága 320 
5. Küzdelem a párt politikai egységéért 327 
XVII. FEJEZET. Szövetségesek és szövetségek 330 
1. Politikai szövetségkötők és a szövetkezés feltételei 330 
1 A szövetkezés és szétválás diszkurzív stációi 334 
3. Tárgyalások, elvek, kompromisszumok 338 
4. A szerződéskötés mint intézményesedés 342 
XVIII. FEJEZET. Független politikai szereplők 345 
1. A citoyen színre lépése 345 
2. A dolgozó mint állampolgár 349 
3. A választópolgár és nem választása 355 
4. A kritikai értelmiség 360 
5. Politikai példaképek és utópiák 363 
XIX. FEJEZET. Idegenek a politikai közösségben 368 
1. A diplomata mint állami idegen 368 
2. A migráns mint individuális idegen 374 
3. A közösség politikai vendégei 381 
4. Kirekesztett politikai szereplők 384 
ötödik könyv ► ÜGYEK 
XX. FEJEZET. Közügy a primer közösségek világában 395 
1. Közösségek közpolitikája és a hagyomány 395 
2. Családi-rokoni kapcsolatok és szerepük a családalapításban 398 
3. Közfeladat a családban: a gyermek születése és felnevelése 403 
4. Az idős emberek helyzete 406 
5. Szomszédsági-lakóhelyi közösségek és a kölcsönös segítés politikája 410 
6. A köztulajdon gondozása és a közlegelő esete 414 
XXI. FEJEZET. Civilszervezetek és közügyek 420 
1. Civil társadalom és civil szerveződés 420 
2. Közgazdaságtani, szociológiai és politológiai megközelítések 422 
3. Ami nem civil: profitorientált, állami és hatalmi 427 
4. Ami civil: közcélúság, önkéntesség és önkormányzó működés 434 
5. Közügyek a civilszervezetekben 440 
XXII. FEJEZET. Közügyek a tanácskozó testületek előtt 444 
1. Testületi közösségek 444 
2. Az instrumentális racionalitás kérdőjelei 447 
3. Deliberatív (diszkurzív) logikák 452 
4. A tanácskozó testületek funkciói 456 
XXIII. FEJEZET. Közjó a képviseleti demokráciában 461 
1. Közügy és közjó 461 
2. Normatív közjó és objektív közérdek 463 
3. Az (újra)értelmezett közjó 466 
4. Képviselet-elméletek 469 
5. Ankersmit a politikai reprezentációról 472 
6. A diszkurzív közjó 476 
303V. FEJEZET. Közigazgatás és közügy 480 
A közigazgatás szervezete és jogszerűsége 480 
2. A közigazgatás legitimitása: demokratizmus és hatékonyság 483 
3. Kiszámíthatóság, egyenlőség, biztonság, szervezés 487 
4. Közügyek és közfeladatok a közigazgatásban 491 
5- Szakpolitikák: testek, tudások, közösségek, tárgyiságok 495 
Hatodik könyv ► KUTATÁSOK 
XXV. FEJEZET. Közvélemény-kutatás és közvélemény 507 
1. A közvéleményAcutatások jelentősége 507 
2_ Kutatások és eredmények 510 
3- Előfeltevések és érvényességek 515 
4. Közügyek a közvélemény-kutatások tükrében 521 
XXVI. FEJEZET. Közügyek napirenden 526 
A napirendkutatás és az agenda setting sztori 526 
2_ Hatások és összefüggések: eredmények és problémák 
a napirendkutatásban 528 
3. Küzdelem a témák meghatározásáért: a magyarországi 
kutatások eredménye 533 
4. Az agenda setting és a közügy 537 
)0(V11. FEJEZET. Népszavazás közügyekről 542 
1. A népszavazás mint jogi és politikai intézmény 542 
2. Érvek a népszavazás ellen és mellett 546 
3. A népszavazási kérdés megfogálmazásának nehézségei 551 
4. Mire és miért szavaz az állampolgár 555 
5. A népszavazási eredmény értékelése és értelmezése 559 
XXVIII. FEJEZET. Közügyek diszkurzív vizsgálata 564 
1_ A szavak és szövegek a politikában 564 
2_ A politikai szövegek jellege és státusa 567 
3. A diskurzuselemzés módszerei és eljárásai 572 
X..1.1X_ FEJEZET. Közpolitikai diskurzuselemzések 581 
L Kadartok és kiútkeresések a közpolitikai vizsgálatokban 581 
Argementatív diskurzuselemzés 583 
3 Narratív közpolitikai elemzés 588 
Kuilzurilis közpolitikai elemzés 591 
5. Emográfiai közpolitikai elemzés 595 
6. A diskurzuskoalíció kérdései 598
Hetedik könyv ► POLITOLÓGIÁK 
)00(. FEJEZET. A tudás és a hatalom viszonya 605 
1. Platón: a hatalom alárendelése a tudásnak 605 
2. Thomas Hobbes: a tudás alárendelése a hatalomnak 608 
3. Immanuel Kant a tudás és hatalom közötti közvetítésről 611 
4. Max Weber: tudás és hatalom elválasztása 615 
5. Hayden White az értelmezés politikájáról 619 
6. A tudás és a hatalom differenciált szemlélete 622 
XXXI. FEJEZET. Homo politologicus 627 
1. A politológus státusa 627 
2. Adekvát tudás és politikai részvétel 630 
3. A tudomány nyelve és a politizálás 635 
4. A politológus a társadalomban 638 
XXXII. FEJEZET. Polifonikus politológia 642 
1. A többszólamú politikatudomány lehetősége 642 
2. Kutatói szempontok explicitté tétele 645 
3. A sokoldalú politikatudomány 649 
4. A polifonikus politológia tagoltsága 652 
XXXII'. FEJEZET. A politikatudomány mint önálló diszciplína 657 
1. A politológia módszertani és diszciplináris inautentikussága 657 
2. A társadalomtudományok jellege és a politika tanulmányozása 660 
3. Az önálló politikatudomány szemléleti keretei 664 
4. Az autentikus politikatudomány felé 668 
IRODALOM 675 
FORRÁSOK 695 
ELŐZMÉNYEK 699

Diszkurzív politikatudomány