DNS

A 19. század második felében egy osztrák szerzetes, Gregor Mendel, borsószemekkel végzett kísérletei alapján írta le először a modern öröklődéstan alaptörvényeit. 2000 júniusában pedig Clinton amerikai elnök bejelentette a humán géntérkép első vázlatának elkészültét. Ez csak két esemény az utolsó másfél évszázad történetében, melynek során az ember óriási lépésekkel haladt előre az élet keletkezésének és átörökítésének kutatásában. A két időpont között, s azóta is, meghatározó tudományos eredmények születtek, sokszor heves viták zajlanak, félelmek, érdekek és ambíciók csapnak össze a genetika kapcsán. James D. Watson 1962-ben harmadmagával Nobel-díjat kapott a DNS szerkezetének felfedezéséért, s erről megírta minden idők egyik legsikeresebb népszerű-tudományos könyvét, a magyarul is megjelent Kettős spirált. Most ugyanilyen magával ragadó stílusban, a természet csodájával soha be nem telő tudós lelkesedésével és a humanista nagylátószögével meséli el a genetika hallatlanul izgalmas eddigi történetét. Watson rendelkezik azzal a ritka képességgel, hogy bonyolult témáját azok számára is érthetővé, mi több, szórakoztatóvá tegye, akiknek a kémia és a biológia ködös iskolai emlék csupán. S ezzel nagy szolgálatot tesz: a genetika ugyanis mindennapjaink részévé vált, a gyógyítástól a bűnüldözésen, a mezőgazdaságon, vagy a történettudományokon át a gazdasági életig úgyszólván mindenütt. Ez a fiatal tudomány olyan eszközöket ad a kezünkbe, melyeknek horderejét még nem is tudjuk teljes egészében fölmérni, s egyre több olyan döntést kell hoznunk, amelynek messzeható társadalmi, etikai és gazdasági vonatkozásai vannak. Fontos tehát, hogy eligazodjunk, s ebben értékes segítség a DNS - Az élet titka. A DNS története alighanem egyike a legjelentősebb emberi történeteknek. James D. Watson pedig alighanem a legalkalmasabb arra, hogy elmesélje.

Mutass kevesebbet