Doktor Bubó

Hősünk egyszerű családi fészekben, szülei tizenharmadik gyermekeként bújt ki a tojásból, két ikertestvére társaságában. Szülei, bár főleg a megerőltető éjjeli műszakban dolgoztak, mégse tudtak úgy megtollasodni, mint a henye páva vagy a rátarti paradicsommadár. Bizony szürke és sivár gyermekkor várt volna Bubóra, ám minden nehézséget lebíró szorgalma már a fészekben megmutatkozott. Míg szájtáti ikertestvérei kizárólag az anyjuk és apjuk által összefogdosott rovarok és lárvák elfogyasztására szorítkoztak, addig a kisded Bubó már életének harmadik napján elkapdosott egy tucat muslincát, és öntudatosan kiette a szomszédos pók hálójából a foglyul ejtett legyeket. Így hamarosan kiemelkedett testvérei körül. Apja, fiókájának leleményességét látva, korengedéllyel beíratta Bubót a Dalosmadártani Intézetbe, mert fülesbagoly fiát a szép énektanári pályára szánta. A gyermek Bubó azonban már az első trillaórán torokgyulladást kapott és a kanári kar tanácsára átiratkozott a Bükkodvasi Általánosba. Itt ismerkedett meg Bubó Sólyom nevű osztálytársával, akivel szoros barátságot kötött. A két jó pajtás a középiskolát, az indáziumot is együtt végezte, csak akkor váltak el néhány esztendőre, amikor Bubó az orvosi begyedemre, Sólyom pedig az erdőrakadémiára került. Tanulmányaik végeztével azonban újra összekerültek, és a régi barátság jegyében igyekeztek a közszolgálatban egymás munkáját elősegíteni.

Mutass kevesebbet