Doktor Luther Márton Kis Kátéja

Doktor Luther Márton Kis Kátéja a gyülekezeti lelkészek és igehirdetők számára. Bp., 1929. Magyarországi ág. hitv. ev. ker. egyetemes egyház kiadása. 111 p. Fűzött papír. // Doktor Luther Márton kezdettől fogva nagy gondot fordított arra, hogy az evangéliom népe ismerje a keresztyén hit és élet alapigazságait s a keresztyén tan fő részeiről, a tízparancsolatról, az apostoli hitvallásról, a Miatyánkról, a keresztségről, az úrvacsoráról és a gyónásról ismételten tatott Wittenbergben sorozatos prédikációkat. Az a siralmas tudatlanság, melyet Luther a szász választófejedelemség területén 1528-ban végzett egyházlátogatás alkalmával a keresztyén vallás legéletbevágóbb igazságaira nézve a nép fiai, sőt részben még a papok között is tapasztalt, arra indította őt, hogy a keresztyén tanítás vezérfonalául már 1529 elején kiadja Kis Kátéját a családok és az iskolák, fentemlített sorozatos prédikációi alapján készült Nagy Kátéját pedig a lelkészek és tanítók számára. A Kis Káté először falitáblák alakjában jelent meg, hogy a házakban és iskolákban kifüggeszthető legyen, - ezért szól Luther az Előszóban táblákról. A mihamar megjelent könyvalakú kiadások élén álló Enchiridion görög szó kézikönyvecskét, vezérfonalat jelent. A könyvalakú kiadások közül azt, amely "a gyülekezeti lelkészek és igehirdetők számára" készült, Luther a jelen kiadásban is közölt Előszóval bocsátotta közre. Ez az Előszó ma is figyelemreméltó oktatástani elveket hangoztat és hatásosan jelzi az egyházi hivatal felfogására nézve a reformáció révén végbement változást; de mint a kor küzdelmeinek tükre inkább csak történeti jelentőséggel bír, épúgy, mint más nézőpontból tekintve a Kis Káté függelékeiben a gyónás módjára és a keresztvetésre vonatkozó utasítás. Annál maradandóbb értékű drágagyöngye hitvallási irataink gyüjteményének maga a Kis Káté, a keresztyén hit és élet igazságainak ez a minden vitatkozástól ment, az életújító hit erejétől áthatott foglalatja.

Mutass kevesebbet