Dologi jog

A ​polgári jog a jogrendszer talán „leghétköznapibb” ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan természetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok „jogiasságát” gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva mondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellemző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és mindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb megoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíciókísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bármilyen szempontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy más módon egymásra vonatkoztatnánk őket.

Mutass kevesebbet