Don Juan elveszett naplója

A felfedezések ideje Spanyolország aranykora, amikor is az élet szerencsejátékká vált. A 16. századi Sevilla kikötőjébe végeláthatatlanul ömlik az arany, amely leértékelt mindent: pénzt, házasságot és magát a szerelmet is. Juan Tenoriót, miután megszülte, egy zárda pajtájába rejti el az anyja. Az apácák megtalálják, és titkon felnevelik a kisfiút, aki imádja és csodálja a nőket, és minden vágya az, hogy pap lehessen. A kamasz fiú azonban beleszeret az egyik sororba. Amikor az affér kipattan, Juannak örökre el kell hagynia az egyházat. Nemsokára a nagyhatalmú de la Mota márki szolgálatába áll, aki elviszi őt a szabad szerelem hívei közé, hogy elsajátítsa a szenvedély művészetét. Így válik szorgalmas tanítványként a történelem leghíresebb szeretőjévé. Gáláns kalandjainak se szeri, se száma; egyaránt boldoggá teszi az asszonyokat cselédkamrákban és arisztokrata hálótermekben. Mindezért viszont folyamatosan menekülnie kell a züllés, a másság és az eretnekség minden formáját üldöző inkvizítor gyilkos dühe elől. Végül Don Juant is eléri végzete: találkozik a szerelemmel, megismeri az egyetlen nőt, aki képes elfeledtetni vele az összes többit. Ezt a naplót, amelyet szolgája talál meg a padlóba rejtve, Don Juan a márki biztatására kezdi el vezetni, hogy megörökítse legemlékezetesebb kalandjait és leírja a szenvedély művészetét. Különleges napló ez, olyan mint egy lendületes, rafinált kalandregény, amelyben a fikció és a valóság különösen keveredik egymással.

Mutass kevesebbet