DÖNTÉSHOZÓK - VÁROSI ELIT ÉS VÁROSI ÖNK. NYÍREGYHÁZÁN - A MÚLT ÖSVÉNYÉN -

„Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését” – írta Mérey Ferenc, a városi felsőkereskedelmi fiúiskola tanára az 1930-as évek elején. Amikor dolgozatomban egy magyarországi középváros, Nyíregyháza városi elitjét vizsgálom, arra keresem a választ, hogy kik voltak ezek a vezető férfiak, és miben nyilvánult meg a bölcsességük. A nyíregyházi elit vizsgálata során a várost igyekeztem egyedi társadalmi alakzatként, önálló univerzumként kezelni, ami ugyanakkor kiválóan alkalmas egy általános társadalomtörténeti probléma kifejtésére, azaz a városi elit megragadására és körüljárására. Ezért tartózkodtam a más településekkel való folytonos összehasonlítástól: bár a komparatív módszernek is megvannak a maga előnyei, ám véleményem szerint amennyiben minduntalan más és más városok „tükrében” láttatnánk a nyíregyházi elitet, úgy annak mindig más és más jellemzői válnának hangsúlyossá, miközben Nyíregyháza mint önálló entitás „elveszne” a folytonos összehasonlításban. Munkámban a hazai társadalomtörténet-írás által használt, alapvetően Lengyel György által kimunkált elitfogalmat használom, azaz helyi elitként a helyi közösség uralmi viszonyai között szerveződő, e viszonyok által meghatározott társadalmi csoportot vizsgálom. Egy társadalomban a döntéshozó jogosítványok, a beleszólás lehetőségét biztosító intézményes és informális pozíciók egyenetlenül oszlanak el. Amikor az elitet kutatom, gyakorlatilag arra keresem a választ, hogy kik döntenek a közösség életét alapvetően meghatározó kérdésekben, kik monopolizálják a beleszólás nagyobb valószínűségét biztosító társadalmi pozíciókat. Elvi és gyakorlati megfontolásokból munkámban egyetlen pozíció, a képviselőtestületi tagság által kijelölt városi elitet elemzem. Tisztában vagyok azzal, hogy minél több intézményes pozícióval rendelkezik valaki, annál inkább megnő az esélye a döntések befolyásolására; a helyi uralmi struktúrák alapos rekonstruálása nélkül azonban meglehetősen nehéz meghatározni a szóba jöhető pozíciók körét és azt, hogy ezek milyen helyet foglalnak el az uralmi mezőben." (Részlet a könyv bevezetőjéből) „Nyíregyháza rohamos fejlődését három folytonosan munkáló erő tette lehetővé, sőt idézte elő: a föld, helyesebben a településre kiválóan alkalmas geográfiai viszonyok, a lakosság, pontosabban a települők kitűnő egyéni és faji tulajdonságai és végül a város vezető férfiainak a bölcsessége. A termékeny föld, a szorgalmas nép és kiváló vezetőinek szellemi ereje együttesen munkálkodva alakította ki Nyíregyháza mai kultúráját, anyagi és szellemi művelődését” – írta Mérey Ferenc, a városi felsőkereskedelmi fiúiskola tanára az 1930-as évek elején. Amikor dolgozatomban egy magyarországi középváros, Nyíregyháza városi elitjét vizsgálom, arra keresem a választ, hogy kik voltak ezek a vezető férfiak, és miben nyilvánult meg a bölcsességük. A nyíregyházi elit vizsgálata során a várost igyekeztem egyedi társadalmi alakzatként, önálló univerzumként kezelni, ami ugyanakkor kiválóan alkalmas egy általános társadalomtörténeti probléma kifejtésére, azaz a városi elit megragadására és körüljárására. Ezért tartózkodtam a más településekkel való folytonos összehasonlítástól: bár a komparatív módszernek is megvannak a maga előnyei, ám véleményem szerint amennyiben minduntalan más és más városok „tükrében” láttatnánk a nyíregyházi elitet, úgy annak mindig más és más jellemzői válnának hangsúlyossá, miközben Nyíregyháza mint önálló entitás „elveszne” a folytonos összehasonlításban. Munkámban a hazai társadalomtörténet-írás által használt, alapvetően Lengyel György által kimunkált elitfogalmat használom, azaz helyi elitként a helyi közösség uralmi viszonyai között szerveződő, e viszonyok által meghatározott társadalmi csoportot vizsgálom. Egy társadalomban a döntéshozó jogosítványok, a beleszólás lehetőségét biztosító intézményes és informális pozíciók egyenetlenül oszlanak el. Amikor az elitet kutatom, gyakorlatilag arra keresem a választ, hogy kik döntenek a közösség életét alapvetően meghatározó kérdésekben, kik monopolizálják a beleszólás nagyobb valószínűségét biztosító társadalmi pozíciókat. Elvi és gyakorlati megfontolásokból munkámban egyetlen pozíció, a képviselőtestületi tagság által kijelölt városi elitet elemzem. Tisztában vagyok azzal, hogy minél több intézményes pozícióval rendelkezik valaki, annál inkább megnő az esélye a döntések befolyásolására; a helyi uralmi struktúrák alapos rekonstruálása nélkül azonban meglehetősen nehéz meghatározni a szóba jöhető pozíciók körét és azt, hogy ezek milyen helyet foglalnak el az uralmi mezőben." (Részlet a könyv bevezetőjéből)

Mutass kevesebbet