Dorog és Esztergom környékének növényvilága

Éppen 100 éve, hogy az esztergomi orvos-botanikus Feichtinger Sándor - az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat felkérésére - elkészítette az „Esztergom megye és környékének flórája" című hatalmas munkát. Ez a mű több évtized szorgalmas gyűjtéseinek, terepbejárásainak, közvetlen megfigyeléseinek eredménye, valamint az akkoriban elérhető legmodernebb hazai és külföldi tudósok munkáinak szintézise. Ilyen komplex, regionális florisztikai munkák azóta nemigen jelentek, jelenhettek meg. A Feichtinger által vizsgált terület ma két ország több megyéjének területére esik. Feichtinger és más megyékben működő kortársainak elsődleges célja az adott területek kevéssé ismert növényvilágának feltárása és összeírása volt. A könyv több mint egy flóralista, hiszen az egyes növényfajok és nemzetségek morfológiai leírását, határozási bélyegeit is tartalmazza. Emellett természetesen megadja a fajok előfordulási helyeit is. A mű mai felbecsülhetetlen értékét főként ezen adatok jelentik, hiszen ezek alapján jó képet kapunk a környék növényvilágának 100 évvel ezelőtti helyzetéről, s figyelemmel kísérhetjük az esetleges kedvező vagy kedvezőtlen változásokat. Az utóbbi eseménydús évszázad természeti környezetünk állapotában markáns változásokat eredményezett. Főként a településeinkhez közeli hajdani élőhelyek estek terjeszkedésünk és gazdálkodásunk áldozataivá. Környezetünk nagymértékű pusztulása, a természetes ill. természetközeli élőhelyek szűkülése és feldarabolódása komoly veszélyeket rejt. Itt nemcsak a ritka növény- és állatfajok, társulások megsemmisüléséről van szó, hanem ezzel együtt a táj ill. környezetünk természetes arculatának megváltozásáról és megszűnéséről, s áttételesen közérzetünk, egészségi állapotunk romlásáról. Feichtinger Sándor óta számos jeles botanikus foglalkozott e terület növényvilágával, komoly eredményeket mutatva fel szakmai körökben. Sok újdonság került elő, illetve a tudomány előrehaladásával bizonyos dolgok, jelenségek új megvilágításba kerültek. Kialakult a növénytársulástan (fitocönológia) tudománya, mely a növényfajokat már nemcsak magukban, hanem közösség szinten vizsgálja. E század második felében természeti környezetünk pusztulása eddig soha nem látott méreteket öltött. Csak a legutóbbi évtizedek hozták meg azt a felismerést, hogy természeti értékeink csak közös összefogással őrizhetők meg. Többek között ez vezetett az új nemzeti parkok kialakításához, így a hozzánk legközelebb eső Duna-Ipoly Nemzeti Park megalakulásához is. A100 év alatt felhalmozódott botanikai ismeretek közérthető összegzése mind ez idáig nem készült el szűkebb környékünkkel kapcsolatban. A cím is sejteti, hogy jelen munka nem fedi le a hajdani Esztergom megye területét. Igyekeztünk a Feichtinger által legmélyebben kutatott területekről, a megye magjáról (Esztergom és Dorog közvetlen környékéről) minél több új és megbízható információt összegyűjteni.

Mutass kevesebbet