Edmund Husserl

Edmund Husserl, a 20. század máig is eleven és elterjedt filozófiai irányzatának, a modern értelemben vett fenomenológiának a megteremtője, nem mindennapi örökséget hagyott hátra az utókornak. Első művének megjelenésétől életművének lezárásáig kereken fél évszázad telt el, s ez alatt az idő alatt a husserli eszmerendszer több, szinte a gyökerekig ható fordulaton ment keresztül. Kezdetben az akkori iskolafilozófia, a pszichologizmus eszmekörében alkotott, majd később korszakformáló nagy művében, a „Logikai vizsgálódások”-ban korábbi álláspontját radikálisan tagadva, a korabeli osztrák neoplatonizmus eszmeáramlatába épülő logikai antipszicholo-gizmus álláspontját tette magáévá. Még később, miután létrehozta a nevével a köztudatban a leginkább összekapcsolódó transzcendentális fenomenológia eszmerendszerét, egész iskola szerveződött köré, melynek tagjai a világ legkülönbözőbb részeibe vitték szét a filozófus tanait, a legtehetségesebbek pedig új – jobbára egzisztencialista – irányban gondolták tovább, amit a mestertől tanultak. Husserl hatása meghatározó az egész huszadik századi nyugati filozófiára és kultúrára. Olyanok értékelték nagyra, mint Sartre, Ortega y Gasset, Carnap, Heidegger, Marcuse, Masaryk, Hugo von Hofmannsthal és Kokoschka – hogy csak a legismertebbeket említsük. „Filozófust ritkán ért oly szerencsés sor, hogy aránylag fiatalon, 40 éves korában elkészült egyik leglényegesebb művével, s hogy e munka majdnem pillanat alatt a világ vezető filozófusainak sorába emelte. Azóta hatása folyton nőtt; folyton tágultak munkaterületének határai; folyton emelkedtek szisztematikus szempontjai. Első jelentős munkája, a Logische Untersuchungen egyes tanulmányok gyüjteménye, melyek látszólag egész igénytelen és túlságosan speciális kérdésekkel foglalkoznak: mint a rész és egész, jel és jelentés, kategória és szemlélet viszonya. De e speciális és igénytelen dolgozatok megváltoztatták a filozófia tradicionális területét, mint egy földrengés. Ezeken a majdnem unalmasnak látszó témákon rendkívüli tehetségek fantáziája jött termékeny izgalomba, kik közül elég Schelert és Heideggert említenem. Ma már áttekinthetetlen a tudományos munkák sora, mely gondolataitól kapta az első lökéseket. Husserl hatása a filozófiára s a filozófiával kapcsolatos tudományokra nagyobb, mint a klasszikus német filozófia óta bárkié. E rendkívüli hatás titka a kérdezési mód genialitása. Husserl a látszólag rég megoldott és a megoldottságban megmerevedett témákból a kérdések egész raját varázsolta elő.” Szilasi Vilmos, Nyugat
- Sorozatcím:
- A polgári filozófia a XX. században
- Borító tervezők:
- Szabó Árpád
- Kiadó:
- Kossuth Könyvkiadó
- Kiadás éve:
- 1982
- Kiadás helye:
- Budapest
- Nyomda:
- Kossuth Nyomda
- ISBN:
- 9630919524
- Kötés típusa:
- ragasztott papír
- Terjedelem:
- 95 oldal
- Nyelv:
- magyar
- Méret:
- Szélesség: 12.00cm, Magasság: 18.00cm
- Súly:
- 0.10kg
- Kategória:
Társadalomtörténeti viszonyok a Monarchiában 7
Gyermek- és ifjúkor, iskolák 15
Útban a filozófia felé, Brentano 18
Magántanár Halléban (1887-1901): A deskriptív pszichológia jegyében 24
Az aritmetika filozófiája 24
Logikai vizsgálódások 30
Tanár Göttingenben (1901-1916): A transzcendentális fenomenológia születése 63
A Logikai vizsgálódások második kiadása 59
A transzcendentális fenomenológia rendszerének betetőzése 63
Tanár Freiburgban (1916-1928) 63
Utolsó évek (1928-1938): Az "életvilág" fenomenológiája 72
A hagyaték 84
Jegyzetek 87
Tájékoztató irodalom 93
Életrajz 95
Az Ön ajánlója
Még nincs vélemény a könyvről, legyen Ön az első aki véleményt ír róla...