Égi jelek

Az Égi jelekben a szerző ott folytatja a kutatást, ahol az Orion-rejtély című bestsellerében abbahagyta. A kötetben húsz év hallatlanul izgalmas tudományos kutatási eredményeit összegzi az ókorban felhalmozott tudás és a modern technikai eszközök egyesítésével. Az ókori világ bölcsei az eget vizsgálva próbálták megjósolni a jövő sorsfordító eseményeit. A technikailag fejlett, ipari civilizációk beköszöntése előtt az ember alkotta gépeknél sokkal precízebb módszert használtak az idő múlásának nyomon követésére, nevezetesen a csillagok, illetve az állatöv csillagképeinek vándorlását. Az így elkészített naptár jelzőiként a kor prófétái hatalmas emlékműveket és épületeket emeltek, melyek megalkotásakor csillagászati tájolásokat használtak. Ezek segítségével nyomon követhető az évek múlása az egyes korszakok végéig. Ahogy a közmondás is tartja, az ember retteg az idő múlásától, az idő viszont retteg a piramisoktól. Adrian Gilbert izgalmas időutazásra és ókori nyomozásra invitálja az olvasót, melynek során fényt derít az ó- és újtestamentumban található rejtélyes próféciák megoldására. Az Orion csillagkép, az emberalak elérkezett legészakibb pontjához, s ezzel tizenháromezer éves utazásának végső szakaszába érkezett. Ugyanakkor a nyári napfordulókor az Orion kezében Nap pontosan Hafré (Khefrén) piramisa felett halad el. Az Orion-öv most emelkedik a jeruzsálemi Olajfák hegye fölé; az Orion csillagkép mindkét oldalán pedig az ókoriak hét csillaga lesz látható - a próféciák hét angyala. Vajon ez az Emberfiának jele, amit a Jelenések könyvében az apokalipszis kezdetének írnak le? Hamarosan megtudjuk...

Mutass kevesebbet