Égő csipkebokor I-II.

Részlet a műből: "Az állomáson, Poprádon csakugyan várta a jegyző fia. az előbbi jegyzőt, az öreg Csudayt a hadisegély és a jegyek miatt a forradalomkor elkergették. Papucsban és hosszúszárú gatyában lépte át a hátsó kerítést. A falu elhordta, kiette, megtépázta a házát, pedig új szerzet volt a lakása kívül is, belül is. Éppen a fekete aratáskor, tizennégyben teremtette magának Csuday. Helyette már a csehek bevonulás azután jött ez az új jegyző. Nem látszott a cselekedetein, a szaván, aj ó bokros bajúszán s a makrapipáján, amely ki nem szakadt a szájából, hogy ne magyar volna. Az bizonyos, hogy tudott szlovákul s azért nevezték ki Gesztetébe. Gózon volt a neve, titokzatosan Jakab hozzá, egészben Gózon Jakab. Az asszonyok ki is mondták rá hamarosan, hogy anyja zsidó, apja magyar lehetett, előbbitől kapta a csúf keresztnevét, utóbbitól a Gózont, s most azért nem bizonyos, hogy micsoda őkelme. A jegyző fia Prágában tanult az egyetemen, orvosnak készült. Jóképű, erős fiatal úriember volt. Egyszer sokat táncolt valahol a nagyvárosban, s mikor hajnalban menni készült hazafelé, nem találta a télikabátját. Nem tápászkodott, nem kereskedett sokat, fogta magát és kiskabátban ment haza a hideg reggeli télben."

Mutass kevesebbet