Egy borbély emlékezései

Germanetto könyvével a munkásmozgalom önereje által erősödik az irodalom terén is. Igaz, hogy e könyvet bírálni is lehet. Mondhatnánk, hogy a fasizmus eredetének, kifejlésének ábrázolása nem teljes, de a szerző joggal felelhetné erre, hogy ő elbeszélését írt és nem kimerítő összegzést.... Az ilyen könyvben mindig lehet fogyatékosságot felfedezni. Szerintem a lényeg a következő: minden munkás, minden elvtárs, aki csak kezébe veszi a könyvet, elejétől végig érdeklődéssel, szenvedéllyel fogja olvasni, elérzékenyül és mosolyog, együtt a szerzővel, érzi, hogy pártunknak ez a nagy harcosa magához láncolja ezer kötelékkel, a rokonszenvvel, a közös sorssal, a közös törekvésekkel és viszontagságokkal, s végül megtalálja a könyvben saját magának egy részét, a legegyszerűbb, legérthetőbb kifejezési formában. S egy könyv értékelésénél vajon nem ez a döntő?

Mutass kevesebbet