Egy elmebeteg nő naplója

Részlet a könyvből: Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa Azon átalakulást, amelyen a pszichiátria újabb időben átmegy, főleg olyan irányú beható klinikai kutatásoknak köszönheti, amelyek nem egyedül az élénkebben előlépő tünetek mérlegeléséből, hanem a betegség egész lefolyásának, kezdetének és kimenetelének megítéléséből indulnak ki. Mindenesetre ezen álláspont a szakemberre a hosszabb időre kiterjedő megfigyelésnek nagyobb terhet rója, az esetek megfigyelésénél nagyobb óvatosságra inti, az a diagnózis korai felállítását megnehezíti, de a beteges állapotok természete mélyebb pszichikus mechanizmusának felismerésére, végül pedig az egyes kórformák élesebb határokkal való különválasztására biztosabb támpontokat nyújt. A kiélesedett pszichátrikus megfigyelőképesség, amelyet természetesen a sok eset észleléséből eredő tapasztalat nagy hangsúllyal támogat, lehetővé teszi azonban bizonyos tünetek a kórforma keretében való megjelenése módjából, lefolyásából, csoportosulásából a diagnózisnak már korábban való megállapítását. Ennek sikeres elérésében támogatják különösen az újabb időben egyre nagyobb tért nyerő pszichoanalízis és ennek egyik legfontosabb eszközét alkotó asszociációs vizsgálatok, amelyekben kifejezést nyerhet 1, a szellemi egyéniség, fiziológikus és patologikus formáiban, 2. bizonyos kórformák sajátsága, 3. a szellemi és motoros műveletek között lévő összhang vagy diszharmónia magyarázata.

Mutass kevesebbet