Egy férfi vallomásai

Noha e magával ragadó novellafüzérének bevezetője szerint Bródy Sándor egy elhunyt barátjának naplóját teszi közzé (és az első személyben írt szerelmi történetekben is minduntalan lelkünkre köti: nem ő maga élte át ezeket), mi mégis hadd idézzük a Bródy szerelmi életére a Nyugat hasábjain emlékező Nagy Endrét: „A fáma nem hazudott: valóban csodálatos szerelmek, az igazi grande passion-ok fűződtek hozzá, de ezekben ő mindig passzív szerepet játszott. A nő kitartóan, vad vággyal udvarolt, és ő lehunyt szemmel heverészve - meghallgatta. Hajlama, meleg szíve a békés családi életre szólította, de préda volt és - elragadtatott. Egy-egy viszonyáról azzal a gyűlölettel panaszkodott, amellyel a letepert hajadon gyűlöli a dalmata rablót. Ha egy-egy szerelme szóba került, dühösen nyögte: - A bestia! Nem hagyott békén! Kiszívott!" Kötetünket a novellák hangulatához illő korabeli színes zsánerképek egészítik ki.

Mutass kevesebbet