Egy kőkori település Közép-Ázsiában: Dzsejtun

Közép-Ázsia régészeti emlékei iránt a múlt század végén ébredt fel az európai tudomány érdeklődése. A V. Komarov, a térség orosz főkormányzója, az 1880-as évek elején kisebb ásatásokat folytatott az Ashabad közelében fekvő Anau környékén. Kiderült, hogy a falutól északra levő dombok őskori maradványokat rejtenek. Eredményeire felfigyelvén, amerikai régészek egy csoportja, R. Pumpelly vezetése alatt, 1903-1904-ben gondos munkával feltárta az anaui oázis két dombját. Pumpelly annak idején az indoeurópai (árja) népek vándorlásaira keresett magyarázatot. Az ásatások révén a mezőgazdaság keletkezésének okait is vizsgálni kényszerült. úgy találta, hogy az anaui oázis növénytermelő és állattenyésztő kultúrája helyi eredetű, elszigetelten, külső hatások nélkül jött létre. a pleisztocén végén kezdődő általános szárazság (deszikkáció) az addig győjtögtésből és vadászatból élő lakosságot az oázisokba terelte. A hasznos növényekben és állatokban gazdag oázisok növekvő népessége fokozatosan megtanulta a növénytermesztést és állattenyésztést, majd amikor az oázis már nem volt képes eltartani az így még inkább növekvő népességet, megkezdődött és huzamosabb ideig folyamatos volt a fölösleg elvándorlása.

Mutass kevesebbet