Egy szobapincér elbeszélései

Az események színhelye titokzatos mikrovilág - megannyi furcsasággal. ...Hősünk - noha gyakorta tölti az estét a japán, török, indonéz és az egyiptomi nagykövettel, olykor Hruscsovval kortyolja a vodkát. - igaz, a főtitkárt desztillált vízre kárhoztatta háziorvosa -, hogy azután szemlesütve ne nézze Sukarno tizennegyedik (véletlenül magyar származású) feleségét; vagy elcsodálkozik Richter utazástól való félelmén és festészetén. - Nos, hősünk ettől függetlenül tipikus pesti (budai?) kisember. Budai, amennyire munkahelye a margitszigeti Grand Hotel a közhiedelem számára a "másik part", de pesti, hiszen a sziget 33 méterrel közelebb esik Pesthez, 1972-ben Angyalföldhöz csatolták, ma is része annak. Emberünk innen jár naponta a "magas társaságba", hogy szobapincéri hivatását ellássa. E különös bizalmi munkakör intimitásaiba enged bepillantást a kötet, a nagyemberek hírhedt szeretőiről is diszkréten beszélve, ahogyan az illik... Mert a régi magyar pincértársadalom a világváltások csöndes tanújaként furcsa titkok tudója. Pillanatokba merevednek a rangos társadalmi események, és ebben az expedícióban még mindig frissek és kívánatosak a hajdanvolt női idomok. Így helyes: elvégre a történelem dolga, hogy ha kell, felejtsen - nem a szobapincéré..

Mutass kevesebbet