Egyetemes művészettörténet

Részlet: Ez a kötet azzal a szándékkal született, hogy a világ bármely országban élő művelt olvasó számára összefoglalja mindazokat a kutatásokat, célkitűzéseket és művészetfelfogásokat, amelyek az elmúlt évtizedekben fogalmazódtak meg. A művészettörténet szemlélete, jellege, tudományos tartalma ugyanis megváltozott, lebilincselőbb és szenvedélyesebb lett, részint pedig a Keleten és Nyugaton megrendezett kiállítások által támasztott tudományos követelmények nyomán. A művészet a mai megközelítésben népek és kultúrák eleven produktuma, a társadalom önszerveződésének egyik megnyilvánulása - amelyben a gazdaság, az anyagi világ éppúgy szerepet játszik, mint a gondolatok, az emberi vágyak, félelmek és remények, amelyek helytől és időtől függetlenül állandóak. A kötet szerzői egyetemességre törekedtek. Három olyan elvet tartottak szem előtt, amely a világ művészetteoretikusai és művészettörténészei körében általánosan elfogadott: nem lehet esztétikai érték alapján különbséget tenni különböző korok és civilizációk művészeti megnyilvánulásai között; nem lehet minőségbeli különbséget tenni "képzőművészeti", illetve "alkalmazott" vagy "iparművészeti" alkotások között; nem nehezebb, ellenkezőleg, könnyebb jártasságra szert tenni a hozzánk időben közelebb álló korok művészetében, mint az időben közelebb álló korok művészetében, mint az időben távolabbiakéban. A kötetben ezért együtt szerepel az Ó- és az Újvilág művészete, a történelem előtti időktől kezdve. Jelen vannak a különböző művészeti ágak, mindazonáltal a modernitás és a kortárs művészetek bővebb teret kaptak.

Mutass kevesebbet