Egyházak és államok a köztes-Európában

A Belgiumban élő, magyar származású szerző elemzése a köztes-európai országokat (Oroszország és az Európai Unió, illetve a Földközi-tenger és a Balti-tenger közti terület mintegy húsz országa) s az 1914-től a század végéig tartó időszakot tekinti át. Ezek az országok Európa különleges övezetét jelentik, ahol a hasonlóságok jóval nagyobb szerepet játszanak a különbözőségeknél. Egyöntetűségük mindenekelőtt alapvető geopolitikai körülményeikből, sokszínűségük pedig egyedi helyzetükből és sajátos történelmükből fakad. Ezen országok azonban az újdonsült szabadságot mintha nehezebben tudnák megélni az azt megelőző elnyomásnál. A hatalom kérdése ebben a régióban már jó néhány évtizede a demokratizálódás távlatába illeszkedik, ami nyilvánvalóan érinti a civil társadalmat, az egyházakat, az államot és a nemzetet is. A vallás politikai, sőt geopolitikai tényezővé és játszmává vált az elmúlt nyolcvan év nácizmusa és sztálinizmusa után. Az ancien régime ma is tovább él az egyházi gondolkodásban, jóllehet ezek az országok igen erőteljes ütemű iparosodáson és városiasodáson mentek keresztül, amelyet bizonyos mértékű elvilágiasodás kísért. A köztes-európai egyházak néhány évtizede átmeneti s mindenekelőtt választási helyzetben vannak, ami döntő hatással lesz a 21. század társadalmában betöltött szerepükre.

Mutass kevesebbet