Egyiptom

A jeles tudósok által írott szöveg, valamint a gazdag képanyag segítségével az olvasó előtt feltárul a fáraók eltűnt, rejtélyes, ám mindmáig varázslatos világa. A Nílus menti ország varázsa római császárokat, arab tudósokat és a középkor utazóit is hatalmába kerítette. A gizai piramis, a karnaki templomváros vagy a Királyok Völgye Tutanhamon sírjával máig emberek tíz- és százezreit vonzza. Az ókori Egyiptom példa nélküli kultúrája évezredek óta őrzi mágikus hatását, aminek alapja lenyűgözően magas színvonalú építészete, képzőművészete és technikája, valamint kifinomult írása és irodalma. Részlet ​a Bevezetőből: „Először az egyiptomi tárgyakat szeretném látni!”. Ezeket a szavakat hallom újra és újra azoktól a látogatóktól, akik először járnak a New York-i Metropolitan Museum of Artban. Tény, hogy a múzeum legkedveltebb tárgyai – a híres impresszionisták után – az egyiptomiak. Ez nem csak New Yorkban van így, hanem a világ minden múzeumában – már hosszú évtizedek óta. Mi vonzza a számítógépes kor emberét olyan ellenállhatatlanul ezekhez az északkelet-afrikai Nílus-völgyből származó, több ezer éves szobrokhoz, reliefekhez, festményekhez és apró tárgyakhoz? Cyril Aldred, az egyiptomi művészet nagy történésze egyszerű, de azonnal érthető választ adott a kérdésre: „Hatása (mármint az egyiptomi művészeté) emberi jellegében rejlik.” Eltekintve a monumentális templomoktól és szoborkolosszusoktól, a legtöbb egyiptomi műalkotás méreteiben áttekinthető, jelentése azonnal érthető. Férfiak, asszonyok és gyermekek állnak velünk szemben egyszerű ruhában, kevés, könnyen érthető ismertetőjellel. A legtöbbször érdeklődő pillantás előre néz, a testtartás és a mozdulat önbizalmat sugároz. A személyiséget nem a testi tulajdonságok egybevágó visszaadásával fejezik ki, hanem olyan általános emberi kategóriákba való besorolással, mint a „tökéletes nő”, az „öregember”, a „jól táplált méltóságos személy”, „szép gyermekek atyja”, „írástudó”, „tapasztalt, felelősségtudó hivatalnok” és hasonlók… … Az egyiptomi reliefek és festmények minden figurája egy szigorú, meghatározó rend szerint készült. A világ rendezett szerkezete itt rácsrendszerben fejeződik ki, mely alapján a falakat felosztják. Minden rácsnégyszög alapvonalát a szó legszorosabb értelmében alapnak kell tekinteni, melyen az emberek és állatok állnak és mozognak. A szabad térbe helyezett figurák szinte mindig az egyiptomi állam bomló rendjének a jelei. Az állatok és emberek regiszterekbe történő elhelyezése ellenben már a dinasztiák előtti időkben is a rendkívül fontos rendezettséget jelentette, az események káoszát ez teszi a civilizáció áttekinthető és ellenőrizhető világává… …Ennek a rendnek és a természet legpontosabb megfigyelésének az összekapcsolódása tette lehetővé az egyiptomiak számára, hogy minden idők legkreatívabb „jel”-feltalálói legyenek, hisz az egyiptomi irnokok több ezer írásjelet találtak ki és finomítottak. A hieroglif írásban szó és kép mindig egységet alkotott és az ábrázoló művészet egyszerre volt írás és rajz.

Mutass kevesebbet