Éjszakai repülés

Saint-Exupéry a gépi huszadik század író-fia: hivatásos pilóta volt a polgári repülés hőskorában, prózai hivatása regényes dél-amerikai és afrikai tájakra és kalandokba sodorta, repülőtiszt volt a második világháborúban, annak a Felderítő Légierőnek a tagja, amelynek megadatott, hogy mindvégig harcolhasson a legázolt Franciaországért. Sok száz veszélyes felderítőútján készült a halálra, amely Korzika felett érte el, 1944-ben. Mestersége avatta íróvá, a két világháború közötti, nem szerencsés francia írónemzedék jelentékeny alakjává. Kötetünkben négy "repülőregényét" közöljük, az 1929-es születésű Déli futárgép-et, amelyet a Szaharában írt, az 1931-es Éjszakai repülés-t, amely az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején készült, az 1939-es Az ember földjé-t, és utolsó regényét, az 1942-es A hadirepülő-t, amelyet már a repülőszázados írt. 1900-ban ​született Lyonban, arisztokrata családban. 1944-ben tűnt el Korzika fölött, később derült ki, hogy felderítőgépét lelőtték a németek. Élete is, halála is legenda lett. Nem csoda. Hiszen a polgári repülés egyik úttörője volt, a szaharai és atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítője és megszervezője, így élete bővelkedett regényes-romantikus fordulatokban. Kétszer le is zuhant, de túlélte, bár haláláig sejtjeiben hordta „a gyáva test emlékező iszonyatát". Balesetei, kényszerleszállásai mesebeli tájakra sodorták, megjárta a Kordillerák fagyos kőrengetegét és átvergődött a Szahara izzó holdbéli tartományain. Ám a legizgalmasabb és legfontosabb a szellem kalandja volt számára, a falusi éjszaka magányában, a majdnem üres szobában, az íróasztal mögött megélhető nagy kaland, az írás kalandja.Íróvá a mestersége, pontosabban hivatása avatta: repülésről, repülőkről szól négy regénye, meg arról, ami a XX. század „metró és mozi közé szorult" embernyája fölé szálló, csillagok között bolyongó, tágabb, nem e világi horizontokhoz szokott ember szeme előtt feltárul. Az ég vándora odaföntről új módon veszi birtokba a földet, a felhők magasából már csak a tiszta lényeget, az igazi értékeket látja: az emberi méltóságot, nemességet, az önfeláldozást, hősiességet.Az 1929-ben, a Szaharában írt Déli futárgép-ben, az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején, 1931-ben született Éjszakai repülés-ben és Az ember földjé-ben, amely 1939-ből való, Saint-Exupéry ezeket a már-már lomtálba került értékeket fényesíti ki és mutatja fel, de sallangok, pátosz és illúzió nélkül. A hadirepülő-t már századosként az 1940-es francia összeomláskor írta, a hirtelen elharapódzott kishitűség és fogódzó-nélkül-maradás napjaiban. Az ernyesztő kétségbeesésnek ellenszegülő, kemény, tiszta hangú mű végén Hitvallásba foglalta megtisztult és megújult hitét, azt, hogy milyennek akarja látni az embert. Érvényes erkölcsöt próbált adni az érvénytelen régi helyett, a tettet magasztalva.Egy kiábrándult, ernyedt kor modern lovagja, egy emberszabású heroizmus apostola ő, művei pedig a helytállás, a halállal való szembenézés párjukat ritkító írói dokumentumai.

Mutass kevesebbet