Eleázár

Michel ​Tournier kisregénye kétszintű alkotás. Első szintjén egy igencsak egyszerű történet elbeszélése. A címszereplő, az anglikán pap, a hatalmas írországi éhínségek és nyomor elől családjával együtt az Ígéret Földjére, Amerikába vándorol, valamikor a múlt század közepén. Itt hamarosan kiderül, hogy az igazi Ígéret Földje nem a keleti, hanem a nyugati part, Kalifornia tája, oda kell hát menniük. Persze nincsenek egyedül, egész karaván halad Kalifornia felé, és az úton derül ki, kik lesznek majd a szerencsések, és kikből válnak már menet közben vesztesek. Hiszen nem mindegy, milyen kondícióban éri a családokat az érkezés, a honfoglalás. A második szint a vallási, metafizikai szféra. Eleázár pap, a Biblia ismerője, hogyne ismerne hát rá helyzetének mózesi voltára. Miként Mózes, Ő is népét (családját) vezeti a sivatagon át a Kánaánba, és miként Mózesnek, neki is meg kell küzdenie nemcsak „népe” világias hiúságok utáni vágyaival, de saját kisértéseivel is. „Forrás” (az anyagiakról való gondoskodás, a világ szempontjainak figyelembevétele) és a „csipkebokor” (az úr tisztelete, parancsainak minden melléktekintet nélkül való végrehajtása): ez az alternatíva. Tournier azonban igen nagy író, nem hagyja történetét merev ellentétpárok, alternatívák mentén haladni. Pontosabban az ellentétek, alternatívák átcsapnak egymásba: hol Isten parancsa válik forrássá, hol a csipkebokor táplálja az elfáradtakat, elesetteket, és Eleázár, elérve Kalifornia földjéig (oda ő már nem léphet be, csak halottként pihenhet az Ígéret Földjén), már tudja minden legtudóbbak titkát is. Kitűnő, rövid terjedelme ellenére hatalmas arányú regény – minden igazi olvasónak melegen ajánlandó.

Mutass kevesebbet