Életöröm

Nem irónia-e, hogy a cím az élet öröméről beszél? Kevés könyv van, amelyben annyi bajról és betegségről volna szó, mint ebben a regényben. Chanteau-t úgy gyötri a köszvény, hogy kínjában minduntalan ordít; végre annyira megbénul, hogy magától nem tud sem enni, sem inni. Feleségét szívbaj öli meg. Véronique, a cseléd, felakasztja magát. Lazare betegesen fél, retteg a haláltól. Maga Pauline is nagy betegséget áll ki. A hely, ahol a történet lejátszódik, a természet kivételes mostohaságát sínyli. Nyomorgó emberek laknak itt, akik csak a bűnben keresnek örömöt. Egy nehéz szülésnek minden rettenetességével meg kell ismerkednünk. Még az öreg kutya is elnyavalyásodva végzi életét. És az emberek, ha nincs egyéb bajuk, folyton csak kínozni tudják egymást. Pauline csupa szomorúságot lát. És mégis öröm élni – mondja Zola –, ha meg tudjuk őrizni a testi és lelki egészséget – írja Ambrus Zoltán a könyv bevezetőjében.

Mutass kevesebbet