Életünk és ételünk

Bizony nem sok ésszerű indokát látom annak, hogy éppen én írjak előszót Császárné Benke Mária könyvéhez. Írása az egészséges életvitelről, a helyes táplálkozásról szól és ebben, a magamfajta tévés ember, minden lehet, csak hozzáértő szakember nem. Legfeljebb ellenpélda... Bár manapság már - kényszerűségből is - jobban vigyázok arra, hogy mennyire vessem bele magam meglehetősen szervezetlen és rengeteg fölösleges nehézséggel járó munkákba, az egészségemre is kissé jobban kell ügyelni, int mondjuk húsz évvel ezelőtt, de azért így is akad elég bosszúság is, elfoglaltság is. Éppen elegendő, hogy joggal érezzem gyakorta reménytelennek minden kísérletemet egy egészségesebb élet és étkezési mód megvalósítására. Nem tudom tehát szakszerűen propagálni ezt a kis könyvecskét. Illetve nem tudok sokat hozzászólni mindahhoz, amit tornáról, légzésről, koplalásról, szójáról és még annyi másról ír. Meggyőzőbb érveket igazi mellett, mint ahogyan ő és nővére mozognak, úgysem tudok mondani. Akkor hát minek ez az előszó?! Talán azért, hogy aki kezébe veszi ezt a könyvecskét és észreveszi nevemet e sorok alatt, "beazonosítsa" a szerzőt, emlékezzen rá, hogy ez az a csodálatosan hajlékony hölgy, aki testvérével és férjével oly kedves és érdekes perceket szerzett a Telefere közönségének, és akinek készülő könyvét már olyan régen keresték a könyvesboltokban. Ha erre jó, ha ebben segít ez a pár sor - már rendben is van a dolog.

Mutass kevesebbet