Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben I.

Tragikus események színtere lett Magyarország. Az ország szocialista fejlődését a Rákosi-Gerő-féle politika zsákutcába juttatta. E bűnös politika következményei nagy felháborodást és széleskörű népmozgalmat váltottak ki. Dolgozók százezrei síkraszálltak a népi hatalom megtisztításáért, az elhatalmasodott bürokratizmus megszüntetéséért, és a nemzeti érzést súlyosan sértő politika felszámolásáért. Mindez a szocializmust építő népi demokratikus rend megerősítését és valóban szabad továbbfejlődését célozta. Hiszen a munkásság nem hajlandó visszaadni a tőkéseknek a gyárakat, a parasztság hallani sem akar a földesurak visszatéréséről, a nép nem akar lemondani saját hatalmáról és nem kívánja még egyszer a tőkés-földbirtokos uralom jármába hajtani a fejét. A jogos népi és nemzeti követelések jegyében kibontakozott mozgalmat azonban az ellenforradalom sötét erői kezdettől fogva a népi hatalom megdöntésére igyekeztek felhasználni. Nem lehet azonban e füzetnek a feladata, hogy rögzítse e szomorú napok véres eseményeinek minden részletét. Csupán néhány nap egyes tényeit ismerteti, amikor Budapest utcáin, a vidéki városokban és sok faluban az ellenforradalmi erők garázdálkodtak. A fegyveres felkelést az ellenforradalmárok katonailag tervszerűen előkészítették. Erről tanúskodik az, hogy már a tömegtüntetés első estéjén tervszerű támadás indult a rádió, a József Telefonközpont nemzetközi részlege, továbbá gépkocsi és fegyverraktárak ellen. Mindez sok tekintetben meglepően azonos módon történt, mint 1919-ben a Tanácsköztársaság elleni ellenforradalmi kísérletnél.

Mutass kevesebbet