Ellopni egy Chagallt

York Ketchikanről a környezetében egyre többen hiszik, hogy bármire felbérelhető. Ezért amikor Conques leggazdagabb embere megpillantja egy művészeti aukción, rögtön magához kéreti és megpróbálja felfogadni, hogy szerezzen meg egy festményt, amit Marc Chagall festett még a 20. század első felében. York először nem akarja elvállalni a megbízást, hiszen pénzre semmi szüksége, ám a kihívás túl erős: olyan nehézségeket kell legyőznie, amelyeken még senki nem tudott úrrá lenni. A világ legjobban őrzött bankjának páncélszekrényébe kell betörnie a festményért. Hogy hogyan néz ki egy bank biztonsági rendszere a 30. század végén? A belépőket pszicikusok és auralátók szondázzák távolról; az ajtótól a trezorig vezető negyven méter jó néhány dimenzióhasadékon vezet át, és a páncélteremben több alternatív valóság uralkodik. A trezor ajtaját kiborgok és idegen fajok őrzik, nanorobotok és a legtökéletesebb harcászati rendszerek, élők és asztrális entitások: maga a legendás Alef-osztag. Védelmében energiavetők, bionikus fegyverek, és okkult hatalmak egyaránt felsorokoznak. York, ha már elvállalata a feladatot, nem adja fel, pedig utána nyúl a múltja is. Elhatározásában segíti, hogy tudja, a festményt a végső pusztulástól menti meg. Ugyanakkor felkészül a mnegbízójával való összecsapásra, és a hiénaként köréje csoporotosulókkal való küzdelemre is, mert sejti: Chagall műalkotása nem csupán egy kép a falon... Annál jóval több. Mint ahogy a vityebszki zsidó negyedben 1889-ben született Marc Chagall is több volt egy egyszerű festőnél. York pedig nem az a típus, aki átverhető vagy akiből áldozat lesz. És ha egyszer elhatározza, hogy bemegy a páncélterembe, akkor az úgy is lesz, és biztos, hogy a festménnyel fog kijönni. Hacsak az igazság ismeretében meg nem változtatja a szándékát...

Mutass kevesebbet