Elődeink fegyverei

Régi híres fegyverek: Attila kardja, Botond buzogánya, a magyarok nyilai, amelyektől az Isten mentse meg a rettegő, jámbor Európát. Azután Toldi Miklós rettentő kopjája, Csínom Palkó csontos karabélya, Bornemissza Gergely tüzes koszorúi, dicsőséges fegyverek Nándorfehérvárnál és 1848-ban.... Talán minden népnek vannak hasonló hősei, legendás fegyverei. De hogy melyik fegyver mely népnek a találmánya - ezt már nem lehetne kinyomozni. Hiszen a magyarok nyilait oly nagy erővel kiröpítő visszacsapó íj minden sztyeppi népnél kedvelt volt, mint ahogy Toldi Miklós is csak olyan fegyverrel hadakozhatott, melyet az európai lovagkorban általában használtak. Nem olyan fegyvereket fogunk tehát ebből a kis könyvből megismerni, melyekről biztosan állíthatjuk: a magyar fegyverkovácsok remekei. Attól a mi fegyvereink ezek, hogy magyarok forgatták történelmünk vérzivataros évszázadaiban, ők igazgattak, alakítgattak rajtuk, hogy jobban megfeleljenek céljaiknak. A legtöbb fegyver munkaeszköz volt, mielőtt egymás ellen kipróbálták volna az emberek. És még a feljebb, speciális gyilkoló szerszámok korában is más fegyverrel harcol a lovag, a városi polgár, a szabad pásztor vagy a hadra kelt jobbágy. Régi fegyvereink gyűjteménye tehát az adott kor technikai színvonalát, társadalmunk szerkezetét tükrözi. De nemcsak fegyvereket, hanem egyenruhát, zászlót, kitüntetést is bemutat kötetünk, s megemlíti az egyes korok kedvelt harcmodorát is. Így állítja elénk a nemzet függetlenségéért, szabadságáért életét áldozó magyar katonát.

Mutass kevesebbet