Előrelátható károk?

Jogtörténeti rejtélyként tartják számon az irodalomban, hogy hogyan válhatott ennyire ünnepeltté egy ilyen érdektelen tényállás mellett az angol Hadley v Baxendale (1854) ítélet, amely mind a mai napig leading case-nek számít a common law-ban. Az ügyben a Court of Exchequer az előreláthatóság elvére hivatkozva találta alaptalannak a molnárok termeléskiesésből fakadó elmaradt haszon megtérítése iránti kártérítési követelését. Az ítéletből lehet következtetni arra az irodalomban kevésbé hivatkozott megállapításra is, hogy a francia Code civil előreláthatósági szabálya a La Manche csatorna másik partjára az amerikai common law közvetítésével jutott. Az előreláthatósági szabály mint contemplation rule aztán a saját útját járva fényes karriert futott be a common law jogrendszerekben, s ekként nem véletlen, hogy mintaként szolgált az egységes nemzetközi adásvételi jog kártérítési szabályainak kimunkálásához. Innen pedig szinte egyenes út vezetett ahhoz, hogy az előreláthatóság részévé váljon az utóbbi évtizedekben megszülető szerződési jogi jogegységesítő dokumentumok kártérítési szabályanyagának is. Ismert az is, hogy e nemzetközi instrumentumok napjainkban modellként szolgálnak az egyes nemzeti jogrendszerekben a polgári törvénykönyveket érintő kodifikációs, illetve rekodifikációs munkálatok során.Az 1959-es évi Ptk. a kártérítés korlátozásához általános érvényű tételes jogi szabályokat nem adott. A hatályos Ptk. ugyan a teljes kártérítés elvéből indul ki, dea 6:143. § (2) bekezdésében foglalt előreláthatósági korlát szabálya a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károk és az elmaradt vagyoni előny megtérítését a szerződéskötéskor előrelátható károkra korlátozza. Az előreláthatóság pedig- ebbéli megjelenésében- kockázati kategória, arra vonatkozik, hogy az üzleti forgalomban milyen veszteségekkel kell számolni.Joggyakorlatunkat élénken foglalkoztatja az előreláthatósági korlát szabályát illetően, hogy mikor, milyen körülmények között mondható egy adott kárfajtáról, hogy az a szerződéskötéskor előrelátható volt. A szabály absztraktsága miatt e kérdés megválaszolásához támpontokat a más jogrendszerekben, illetve a nemzetközi egyezményekhez kapcsolódóan kialakult ítélkezési gyakorlat, valamint a jogirodalmi megállapítások adhatnak. E munka célul tűzi, hogy az előreláthatóságról, annak (tételes jogi) szabályáról kritikai elemzést adjon, a gyakorlatban való alkalmazhatóságáról állást foglaljon; azonosítsa továbbá az alkalmazása során felmerülő értelmezési kérdéseket, nehézségeket, s egyúttal válaszokat keressen, megoldási alternatívákat adjon ezekre más jogrendszerek joggyakorlatának, jogirodalmi eredményeinek kritikai hasznosításával

Mutass kevesebbet